Csoma Sándor szellemében

Ebben az esztendőben április 29–30. között került sor a világhírű székely tudós nevét viselő egyesület által immár 32. alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében zajló tudományos értekezletre. Az ünnepségsorozat ötletgazdája, elindítója és éltetője, Gazda József író, szociológus, nyugalmazott tanár elképzelésének megfelelően, az idei ülésszakra is meghívást kaptak mindazok, akik a szerteágazó magyarságtudomány területén Csoma szellemében tevékenykednek.

A Tények és érvek címet viselő konferencia élőben, a világhálón, vagy videó felvételről elhangzott előadásai, témakörök szerinti megoszlásban a néprajz, a magyar nyelv, a régészeti leletek és koronánk, a rovásírás, a keletről hozott szokásaink, valamint Kőrösi Csoma Sándor személye, vándorútja és munkássága köré csoportosultak.    

Dr. Bartha Júlia szolnoki etnográfus, turkológus jóvoltából kibővíthettük a törökországi magyarokra és az általuk lakott húsz településre vonatkozó (jelenleg ennyiről van tudomásunk) ismereteinket.

Dr. Bérczi Szaniszló budapesti fizikus, csillagász, planetológus, nyugalmazott egyetemi tanár, az ősfogalmaink hangalakban való megjelenésének bemutatása során, a beszédet az élet tükreként határozta meg. Élő geológiaként, amely megőrzi egy nép történeti korszakait és a múltját.

Záhonyi András, anyai ágon partiumi, apai ágon felvidéki származású magyarországi orientalista, íráskutató, a gondolkodás, a zene és a humor nyelveként határozta meg a magyart, valamint a legnagyobb összetartó erőnkként.

Dr. Fehér András magyarországi kohó- és hőkezelő mérnök, radiográfiai és ultrahangos anyagvizsgáló nyugalmazott egyetemi tanár, Szent Korona- kutató, nemzeti ereklyénk évtizedek óta folyó tanulmányozása szenzációs eredményeinek egy részét osztotta meg.

A temesvári születésű, Budapesten élő Mandics György író, költő, matematikus, írástörténész az ősmagyaroknak a jelenlegi Afganisztán területéhez fűződő kapcsolatára világított rá, a rovásírással feljegyzettek és régészeti leletek fényében.

Dr. Csáji László Koppány magyarországi néprajzkutató, kulturális antropológus, író, jogász a hatalmas kiterjedésű, sokrétű és gazdag, a magyar kultúrát is magába foglaló sztyeppei civilizációról értekezett, a témakör legújabb tudományos felfedezéseire támaszkodván.

Dr. Oláh-Gál Róbert, marosvásárhelyi születésű matematikus, matematikatörténész, Bolyai-kutató, egyetemi tanár, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban általa megtalált, diákkori Kőrösi Csoma Sándor kéziratot ismertette.   

Íme, ízelítőként néhány, a konferencia három napja alatt közkinccsé tett érdekfeszítő 41 dolgozat közül, amelyek írásos változata könyvbe foglalva is meg fog jelenni. Néhányuk tartalmát az elkövetkezőkben mi is ismertetjük.

A szombati kerekasztal beszélgetésen Ferencz Éva társszervező, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont és Népfőiskola vezetője rámutatott, a rendezvény jövőjét illetően bizakodásra ad okot, hogy megnőtt a Csoma szellemében tevékenykedő és a konferenciába előadásukkal bekapcsolódó erdélyi kutatók száma, miközben az átlagéletkoruk csökkent.

Gazda József szerint Csoma Sándor személye, munkássága és vándorútja az összetettségéből kifolyólag, mára több tudományágat is érintő fogalomkörré szélesedett. Éppen ezért elemezni, tovább gondolni és kiteljesíteni is csak a maga sokrétűségében lehet. Ezért üdvözlendő, hogy ez alkalomból évről évre újabb szakterületek jeles képviselő kapcsolódnak be Csoma szellemi hagyatékának a gazdagításába.