Tavaly december derekán a Green Energy Egyesület konferenciát szervezett Gelencén, a zöld energiákat támogató pályázatokról tájékoztatva a mintegy ötven érdeklődőt, köztük az önkormányzat képviselőit, panziótulajdonosokat és más érdeklődőket.
A jelenleg futó, az EU által kétmillió euróval támogatott, a Horizon 2020 kutatási és innovációs program részét képező BioVill projektben hét országból kilenc partner vesz részt, a vezető szervezet németországi, de vannak ausztriai, a volt Jugoszlávia országaiból képviselők, Romániát pedig a Green Energy Cluster képviseli, amely a rendelkezésre álló összeg nyolc százaléka fölött (160 ezer euró) rendelkezik.
Vajda Lajos, a biomassza klaszter elnöke érdeklődésünkre elmondta: a projekt lényege, hogy energetikailag független településmodelleket alakítsanak ki, Háromszéken két községet, Esztelneket és Gelencét választották ki az összesen 18 jelentkezőből.
„Esztelneken a modell működik, azt szeretnénk kiterjeszteni, hiszen a biomassza-potenciál környékünkön óriási. Biztató, hogy nagyon jó modellek működnek az osztrákoknál, Németországban és az északi államokban – így Norvégiában vagy Svédországban is –, akikkel egyébként kapcsolatban vagyunk, és azokat próbáljuk alkalmazni mifelénk” – tudtuk meg a szakembertől.
Cél az energiafüggetlenség
A gelencei megbeszélés lényege az volt, hogy a lakosságot is információkkal lássák el a projekt mibenlétéről, tudatosítsák azt a potenciált, ami a biomasszában rejlik az energiafüggetlenség eléréséhez. „Esztelneken és Gelencén is több olyan középület van, aminek a fűtésénél alkalmazni lehet ezeket a rendszereket, amik egyébként a lakosság esetében is megteremthetik az alacsony költségű, környezetbarát, a leginkább elterjedt fosszilis energiahordozókat kiváltó fűtésrendszerekre való áttérés lehetőségét. Ha viszont az emberek nem tudnak róla, akkor, úgymond, nem lesznek vevők rá” – summázott Vajda Lajos.
A továbbiakban a projekt lényegéről és a megoldásokról tartott felvezetőt, mielőtt átadta volna a szót a klaszter munkatársának, Vajda Boglárkának, aki részletekbe menően ismertette a programot. Cseh József polgármester elégtétellel nyugtázta, sikerült elérni, hogy a programban részt vegyenek, ugyanis nagy volt a harc, sokan versenyeztek velük, hogy bekerülhessenek a modelltelepülések elit klubjába, így Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, de még Ialomiţa megyei településekkel is fel kellett venni a „harcot”. Háromszékről Bereck, Bodok, Bölön, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Kőröspatak és Lemhény pályázott.
Esztelneken egyébként egy háromhektáros energiafűz-ültetvényt létesítettek, emellett erdeihulladék-aprítót és biomassza-előállító felszerelést vásároltak. Ezek mellett felszereltek egy hőközpontot, amely fűtést és meleg vizet biztosít a középületek számára, így a polgármesteri hivatalt, a mögötte levő kultúrotthont és az Angustia Egyesületet látja el, viszont a tervekben szerepel a rendszer kiterjesztése további épületekre.
Általánosságban elmondható, hogy egy háromhektáros energiafűz-ültetvény létesítése körülbelül 10 ezer euróba kerül, a különleges, biomasszával működő hőközpont ára pedig kapacitás függvényében 20 ezer eurótól kezdődik, így egy önkormányzat több tényező függvényében pár tízezer euróból érheti el azt, hogy függetlenítse magát energetikailag. Ez nagy összegnek tűnhet, viszont a pénz az Európai Uniótól származik, és a befektetés – az energiahordozók mai árát tekintve – viszonylag rövid idő alatt nullszaldóssá válik.
Mi a BioVill projekt, illetve a biomassza?
A wip-munich.de honlap szerint a BioVill (Bioenergy Villages – zöld települések)-program révén a biomassza felhasználásának Németországban és Ausztriában már sikeres példáit terjesztik ki Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Makedónia és Románia településeire. A projekt a tudás átadása mellett anyagi támogatással is jár, így a felsorolt országokban modelltelepüléseket hoznak létre, amelyek a későbbiekben példák lehetnek más falvak számára is. A fennebb említett Horizon 2020 program 2016 márciusa és 2019 februárja között, három éven át zajlik.
A tüzelhető biomassza a Wikipedia online lexikon leírásában viszonylag alacsony nedvességtartalmú és ennek megfelelően magas fűtőértékű anyag. A tüzelhető biomasszákkal szemben fontos követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalmuk olyan vegyi összetevőkből álljon, amelyek nem roncsolják szét a kazánberendezést, illetve nem olvadnak rá a fűtőfelületekre, valamint nem okoznak jelentős levegőszennyezést.
A legjellemzőbb tüzelt biomassza-fajták: tűzifa-apríték erdei lágy v. keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa-energiaültetvényekből (például nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafűz, illetve ezekből előállított pellet.
A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban, általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és CO2-tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés).