Megszüntetnék a tilosban legeltetést

A gazdáknak évek óta bosszúságot és komoly anyagi károkat okoznak a földjeikre betévedő, vagy oda szándékosan beterelt nyájak és csordák. Ezt a jelenséget szeretné felszámolni az a törvénytervezet, amely szabályozza a legeltetést, amire az érintetteknek engedélyt kell kiváltaniuk az önkormányzattól.

Gál Károly erdővidéki RMDSZ-képviselő arról számol be, hogy többek között Könczei Csaba és Magyar Lóránd képviselőtársával közösen törvénytervezetet dolgoztak ki, amely egyrészt szabályozza a legeltetés idejét és helyszínét, másrészt rendezi a gazdátlanul kószáló állatok kérdését is. A tervezet szerint a polgármesteri hivataloknak ki kell nevezniük egy felelőst, akinél szabálysértés esetében panaszt lehet tenni, és aki a rendőrség, a csendőrség képviselőivel közösen kivizsgálja a bejelentést. Emellett minden önkormányzatnak kötelező módon el kell fogadnia egy legeltetési szabályzatot, amely tartalmazza, hogy hol, milyen körülmények között és milyen periódusban szabad vagy nem szabad legeltetni. Ez jelenleg opcionális.

Az állattartó gazdáknak a legeltetési engedély kiváltásához meg kell jelölniük, milyen és mennyi állatot, milyen útvonalon terelnek, etetnek és itatnak. Büntetik azokat, akinek nem lesz ilyen engedélyük, vagy eltérnek az abban foglaltaktól. Magánszemélyekre 1.000-től 6.000 lejig terjedő, jogi személyekre 4000–20.000 lej közötti büntetés szabható ki. Gál Károly szerint azt is leszögezik a törvényben, hogy minden szabálysértésért az állatok tulajdonosát büntetik, nem a pásztort, akitől nem lehet behajtani a bírságot. Büntetnék ugyanakkor a gazdátlanul kóborló állatok tulajdonosait is, vagy ha azt nem lehet chip vagy fülszám alapján beazonosítani, akkor az állatot lefoglalják, és vágóhídon értékesítik, a pénzt pedig az önkormányzat kapja.