Mi fán terem a kriptovaluta?

Szerdán és csütörtökön Kézdivásárhelyen a társadalomtudományokat oktató Orosz Anna által képviselt Bod Péter Tanítóképző és a céhes városbeli Rotary Klub szervezésében a helyi születésű, Berlinben élő Deme Balázs, huszonnégy éves vállalkozó tartott előadást középiskolásoknak a kriptovaluta világáról.

Deme Balázs dióhéjban a kriptovaluta kezdeteiről szólva kifejtette, az egész 2008-ban kezdődött. „Satoshi Nakamoto találta ki a kriptovaluta atyjának számító Bitcoint, ami arról szólt, hogyan lehet biztonságos, a világot teljesen lefedő, átlátható, decentralizált pénzügyi rendszert teremteni, ahol mindenki szabadon küldhet Bitcoint vagy pénzt. Ez az Ethereummal folytatódott, amely 2017 körül az egész világon elindította a napjainkban meglévő rengeteg kriptovalutát”, fejtette ki. Hozzátette, a kripto mára már nemcsak digitális pénz, hanem egy globális, decentralizált számítógép.

Olyan applikációkat, alkalmazásokat lehet feltenni a blokkláncra (blockchain, folyamatosan növekvő, blokkokból álló lista – szerk.), amelyek az összes rendszerben résztvevő számítógépen futnak és önmagukat kontrollálják.

A Bitcoin-bányászat mibenlétéről is szólt. „Bányászáskor az erre a célra használt számítógépek különböző matematikai funkciókat, algoritmust oldanak meg, ezáltal biztosítva a rendszer fennmaradását és azt, hogy például ne lehessen kétszer elkölteni egy Bitcoint. Minden tranzakció privát kulccsal van aláírva, ezt a bányászásra használt számítógépek leellenőrzik, és amennyiben az valóban az adott személytől érkezik, jóváhagyják és megkapják a tranzakciódíj egy részét. Ugyancsak bányászáskor új kriptók keletkeznek, amelyből részesedést kapnak a résztvevők. Rengeteg telefonos, illetve számítógépes rendszer vesz részt a bányászatban, és az, hogy melyik jobb vagy rosszabb, úgy vélem, személyes megítélés dolga.”

Ami a piramisjátékhoz való hasonlítást illeti, Balázs így válaszolt. „Az utóbbi napokban láthattuk, hogy a LUNA nevű blockchain 26 milliárd dollárról nullára zuhant, illetve az UST kriptovaluta is majdnem zéróra esett. Szerintem ez arról szól, hogy a kripto már annyira előrehaladt a Bitcoin óta, annyira összetett pénzügyi applikációk futnak ezen a decentralizált számítógépen, hogy sok dolog mehet el rossz irányba: például hibás a kód, amit valaki megírt a pénzügyi applikációra, ezt valaki feltöri és kiveszi a pénzt. De úgy vélem, most már nem olyan »vadnyugat« az egész, mint mondjuk 2017-ben volt, hiszen sok kockázatitőke-befektető beszállt, és rengeteg pénz folyik be.

Megjegyezte, a bányászásnál érdekesebbnek tartja a stakinget (támogatás – szerk.), ami arról szól, hogy a szerver futtatása mellett a kriptovalutába fektetett bizonyos összeggel biztosítja az illető a rendszert. „Ebben az esetben nem a grafikus kártya kell megoldja a matematikai függvényeket a rendszer biztosítása érdekében, hanem több ember berak pénzt, amellyel szavaznak, és erre kapnak évente 4–6 százalék kamatot. Ebben rengeteg pénz van. Emellett decentralizált pénzügyi rendszerről lévén szó, az Ethereum protokollba be lehet tenni az eurót, vagy ebben az esetben a dollárt, amiért évi 3–4 százalék kamat jár. És ehhez nincs szükség grafikus kártyára”, summázott. 

Deme Balázs a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus karán töltött félév után Berlinbe költözött, ahol az eKomi cégnél dolgozott gyakornokként. Hat hónap után, 2017 júliusában addigi munkaadói 150 ezer eurót fektettek be Balázs első cégébe, a Herdius-ba, ahol saját blockchainen, kriptovalután dolgoztak. A napokban harmadmagával alapította meg a Pile Capital nevű új cégét. „Ebben is van kripto. Szoftvert adunk el digitális bankoknak és más startupoknak, amely lehetővé teszi számukra, hogy kriptót integráljanak az okostelefonra telepíthető alkalmazásukba (app – szerk.), illetve honlapjukba.”