A magyar köztársasági elnök jelenlétében leplezték le Bethlen Gábor szobrát Gyulafehérváron

Bethlen Gábor egészalakos szobrát avatta fel szombaton Gyulafehérváron Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Gabriel Pleşa, a város polgármestere.

A nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád alkotását a gyulafehérvári várban helyezték el.

Az avatóünnepségen Gabriel Pleşa, Gyulafehérvár polgármestere kijelentette, Bethlen Gábor érdemei kétségbevonhatatlanok, nevéhez fűződik Erdély egyik legvirágzóbb korszaka.

„Ma a református egység napját ünnepeljük az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen, és köszönetünket fejezzük ki azért a kezdeményezésért, hogy a fejedelem szobrát a gyulafehérvári várban helyezzük el” – mondta Pleşa, hozzátéve, az önkormányzatnak csak annyi szerepe volt, hogy jóváhagyta a szobor elhelyezését.

A polgármester úgy fogalmazott: Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. Úgy vélte: a szobor „felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít”.

Az eseményen részt vevő Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára elmondta, hogy Bethlen Gábor fejedelem korának markáns személyisége volt, pragmatikus és ambiciózus vezető, aki egy könnyen kormányozható országról álmodott a politikai és vallási egyensúlyát kereső Európában. Opaschi arról is beszélt, hogy az ünnepségen való jelenléte az állam és az egyházak közötti jó kapcsolat bizonyítéka.

A rendezvényen megjelent a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szenátora, Călin Matieş is, aki egy csokor virágot és egy trikolór kokárdát adott át a magyar köztársasági elnöknek, majd egy Avram Iancuról készült festmény reprodukcióját helyezte el a szobor mellett, kijelentve, hogy a vár közepén Avram Iancu szobrának lenne a helye, mivel idén lesz halálának 150-ik évfordulója.

„A vár közepén Avram Iancunak kellett volna állnia” – jelentette ki Călin Matieş, hozzátéve, hogy nem „cirkuszt” akar, hanem „a nemzeti identitásról van szó”.

Novák Katalin: ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a háborút elkerülhessük

Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.

A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki Novák Katalin.

Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem – tette hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak és elvették azt, ami másé.

Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat – emelte ki Novák Katalin. Hozzátette: ez a kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek, ez a templom.

Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.

Mint mondta, az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a határainkon kívül gyökeret eresztett magyar közösségeink gyarapodása olyan közös érték és érdek, amely soha mások ellen nem szól.

Novák Katalin hangsúlyozta: Bethlen arra kötelez minket, hogy hittel, hitből a hitünk megmaradásáért építsünk. Amikor egyik oldalról a török, a másikról az osztrák, a német szorongatott, s közben még belviszály is fenyegetett, hitből lehetett építkezni, ez a hit a „mégis hit”. Az erdélyiek hite is „mégis hit”, az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem „mégis magyarok”, akik szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik anyanyelvünket, továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat – jelentette ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin kiemelte: Bethlen azért nem ereszt és mi azért nem eresztjük, mert benne szeretjük azt a magyart, akit nem a gazdagsága, nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tettek alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség és a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyal, ha kell, szembeszáll, ha kell, kiegyezik, de ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika, a szó nemes értelmében a közjó, a magyar jó szolgálata.

Kelemen Hunor: Bethlen Gábor azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni ha béke van

Kelemen Hunor szerint Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára. Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette.

A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. „Mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát. Úgy vélte: ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.

Kelemen Hunor köszönetet mondott Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármesternek, amiért a Bethlen Gábor szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba kerülhetett. Szerinte ez is jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét.

„Az, hogy Gyulafehérváron a mai naptól Bethlen Gábor szobra áll, egyebek mellett azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. Különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kap helyet. Az önkormányzat nem akarta megúszni a helyszín kérdését – nem dugták el a város valamely zugában, hogy csak a térképpel vagy GPS-szel tájékozódó rajongók bukkanjanak rá. Nem! Bethlen Gábor szobra a várba került, azaz egy olyan helyszínre, ami nekünk, magyaroknak Erdély aranykorát, román honfitársainknak pedig a modern Románia születésének helyszínét idézi meg. Az ilyen gesztusok világosan jelzik, hogy lehetnek a múltunkban párhuzamosságok, lehet egyet nem értés a múlttal kapcsolatosan, sőt, vita is, de a jelenünk, és ha van egy kis eszünk, akkor a jövőnk is közös. Bethlen Gábor szobra itt, Gyulafehérváron, sok egyéb mellett, erről is tanúskodik. Erdélyben az egykori fejedelem szobra bárhol állna, jó helyen lenne, de itt, Gyulafehérváron az igazi helyére kerül, oda, ahová való. Lassan a dolgok a helyükre kerülnek” – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, Bethlen Gábor az erdélyi magyarok kiemelkedő vezetője volt, és életművének van legalább két olyan aspektusa, amelyek miatt Kelet-Európában példaképként állhat bármelyik nemzet politikusa előtt.

Kelemen hozzátette: a transzilvanista pragmatikus politika, a politikai transzilvanizmus gyökerei minden bizonnyal Bethlen Gáborig vezetnek vissza.

Az RMDSZ elnöke beszéde során üdvözölte az ünnepségen jelen lévő Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét, és köszönetet mondott a gyulafehérvári tanácsnak, valamint Gabriel Codru Pleşa polgármesternek, „aki első perctől partner volt ebben a nemes vállalkozásban”.

„Köszönettel tartozunk az Erdélyi Református Egyházkerületnek és mindenekelőtt Kató Béla püspök úrnak, akik vállalták, hogy finanszírozzák, előállítják a szükséges anyagiakat ahhoz, hogy elkészüljön ez szobor, és köszönet az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek. És engedjék meg, hogy megköszönjem az RMDSZ Fehér megyei szervezetének és elnökének, Ladányi Árpád kollégámnak, aki segített és kijárta az útját, hogy minden engedély időben meglegyen!” – sorolta a szövetségi elnök.

„Büszkék lehetünk, mert megtettük, amit lehetett – egy kicsivel talán annál is többet! Míg mások szobrokat döntenek és viszályt keltenek, mi szobrot állítunk és a békés egymás iránti tisztelet és megértés jövőjét építjük” – zárta beszédét

Kató Béla: a szoborral a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: először ünneplik szórványban a Református Egység Napját. Hálát adott azért, hogy Gyulafehérváron a többség is úgy gondolja, hogy gazdagabbá válik, ha beemeli a református értékeket a város történetébe. Úgy vélte, a szoborral a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt.

A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte: erősíteni kell a nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és azt, hogy a gazdasági felemelkedés nem lehetséges felkészült a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.

 

A Református Egység Napja alkalmából szervezett rendezvényeken az egyház meghívására részt vett Novák Katalin köztársasági elnök.

A rendezvénysorozatra érkezett tíz református püspök pénteken tíz olyan dél-erdélyi református templomot szentelt újra, amelyeket a magyar állam támogatásával újítottak fel a közelmúltban. A Római Katolikus Érseki Hivatal Egyházművészeti Múzeumában református iskolatörténeti mozaik címet viselő kiállítást, a Fehér megyei múzeumban pedig a régi tankönyvek kiállítását nyitották meg.

Ezrek vettek részt a gyulafehérvári várban tartott szabadtéri istentiszteleten

Ezrek vettek részt szombaton a Református Egység Napja alkalmából tartott szabadtéri istentiszteleten a gyulafehérvári várban.

Prédikációjában Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke megemlítette: a nyugat-európai protestáns egyházaknál nem ritka, hogy több tagba oszlanak, a magyar reformátusokat azonban „egyben tartotta a történelem ura”.

„Legyen együtt a nemzet is, mert van még mit tenni. Vannak akik érdektelenek, akik riogatnak, hogy huj de veszélyes az összefogás, nehogy már odaszámítsuk azokat is, akik nem a határon belül vannak. De itt vagyunk, együtt vagyunk” – jelentette ki a püspök.

„Lehet okoskodni, lehet jogászkodni, hogy ki képvisel kit, de a magyar az magyar, és pont. (.) Ha kell, egymásba kapaszkodunk” – jelentette ki a püspök.

Balog Zoltán megemlítette: az egyházban, a magyar közösségben is előfordul, hogy emberek egymás kárára vannak, megsebezik egymást. Erre azonban nem a legyintés, a továbbállás a válasz. „Oda küld áldást az Úr, ahol együtt vannak a testvérek” – fogalmazott.

Felidézte: pénteken a felújított algyógyi ezeréves kerek templomban szolgált, amelynek mindössze három híve van. Felidézte, hogy Kuun Kocsárd grófot egykor Párizsból irányították Algyógyra, mondván, hogy reumájára az igazi gyógyvíz Erdélyben van.

„Itt lehet meggyógyulni, itt van a gyógyulás, itt van az élet forrása. Gyógyuljunk együtt, és akkor megkapjuk Isten áldását” – zárta prédikációját a püspök.

A Református Egység Napja alkalmából Gyulafehérváron találkozott a világ magyar reformátussága. A városban ülésezett a Generális Konvent, a Bethlen Gábor fejedelem által 400 éve alapított  egykori Collegium Academicum épülete előtt felavatták a fejedelem egész alakos köztéri szobrát, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten kiszolgálták a résztvevőknek az úrvacsorát.

(Agerpres/MTI)