Viszonylagos a normalitás

Tiltakozik a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma (és más hasonló egyesületek is) a kereskedelmi kamarák működésére vonatkozó, tervezett törvénymódosítások kapcsán, amelyeknek az RMDSZ a kezdeményezője. Ezekkel jövedelemhez juttatnák a kamarákat. „Nem gondoltam, hogy ezt a sajtótájékoztatót meg kell tartani, mert szerintem a normalitásról nem kell beszélni” – reagált a hírre tegnap Edler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke.

Edler András elmondta, a törvénykezdeményezés a magyarországi gyakorlat mintáját követi. Tulajdonképpen egy anomáliát korrigál, hiszen 2007 óta, mióta a cégbíróságot és annak jövedelmeit leválasztották a kamarákról, a szervezetek elvesztették anyagi hátterüket, állami támogatást egyáltalán nem kapnak, feladatköreik pedig bőven vannak.

Ezt a helyzetet orvosolja a módosító javaslat, végül is a normalitást teremti meg azzal, hogy az állam finanszírozási forrást rendel a kereskedelmi kamarák működéséhez. Ezt kétféle formában is megteszi: a cégvezetők számára kötelezővé teszi az éves regisztrációs díj befizetését, ez az engedélyezett természetes személyek (PFA-k), egyéni vállalkozók számára 10 euró, a mikrovállalkozásoknak 20 – ide sorolható a Kovászna megyei cégek 91%-a – a kisvállalkozóknak 50, a középvállalkozásoknak 75 és a nagyvállalkozóknak 100 euró lenne. Ezen kívül a vállalkozások ügyvezetőinek ezután kompetenciájukat bizonyító tanúsítványt kellene kiváltaniuk a kamaráktól, illetve a jövendő cégalapítóknak – hacsak nem végeztek szakirányú egyetemet, vagy nincs mögöttük hároméves cégvezetői tapasztalat – vállalkozói tanfolyamot is kellene végezniük, ezeket pedig szintén a kamarák szerveznék. Végül a duális képzés megerősítéséről is szól a törvényjavaslat, „de azt senki nem vitatja, mert az csak munkával jár, nem pénzzel” – mondta a kamaraelnök.

Edler cáfolta, hogy a vállalkozók egyöntetűen tiltakoznának a törvénytervezet ellen, mint mondta, ő többekkel is szóba állt, erről nem volt szó. A vállalkozói szervezetek viszont szerinte valóban vélhetik úgy, hogy velük szemben előnyhöz jut a kamarai rendszer. A 2007/335-ös törvényt módosító javaslatok életbelépése többek között azzal a haszonnal járna, hogy kiépülne egy naprakész, országos, ingyenesen elérhető adatbázis a cégekről, amely a piac feltérképezését segíthetné, gazdasági tanulmányok alapjául szolgálhat. Igaz, hogy van egy ilyen adatbázisa a cégbíróságoknak is, de az nem ingyenes, nem hozzáférhető a nyilvánosság számára, és nem is lesz az, erre bizonyíték az elmúlt másfél évtized. Nem járható út tehát, hogy annak a jobb működésén dolgozzanak. Gazdasági diplomáciát művelni, külföldi piacot keresni is lehetne ebből a díjból – érvelt Edler.

Ami az ügyvezetők tanfolyamát és kötelezően kiváltandó tanúsítványát illeti, Edler úgy fogalmazott, el kell dönteni, milyen országot szeretnénk: ha szeretnénk hatékony ügyintézést, nem kellene írni-olvasni nem vagy alig tudó emberekre bízni a cégek vezetését (a tulajdonosokra vonatkozóan nincs kikötés).