Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismert...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az erdélyi polihisztort a szobor ülő testhelyzetben ábrázolja: Kós Károly saját faragású karosszékében ül, egyik kezében az emblematikus kolozsvári templom alaprajzának tekercsét tartja, másik kezével felfele, a templomtoronyra mutat.
Az avatóünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke azt mondta: nem véletlenül időzítették a szoboravatást a nemzeti összetartozás napjának előestéjére: Kós Károly volt az, aki megmutatta a Trianon utáni szétszakított magyarságnak a helyes cselekvési irányt.
Kató Béla szerint 1920 után az elszakított területeken mutatkozott meg igazán a lélek ereje, „magyarnak lenni ekkor vált felelős méltósággá”, a papok ekkor váltak igazán lelkipásztorokká. Kós Károly egyike volt azon felelős vezetőknek, gondolkodóknak, akiknek a teljes összeomlás után is sikerült felrázni a csüggedt, letargiába süllyedt magyarságot, ő volt, aki a Kiáltó Szóban irányt adott az erdélyi magyaroknak, értékei megőrzésére, építésre, alkotásra buzdította népét.
„Építenünk kell, ez a Kós Károly-i üzenet a nemzeti összetartozás napján. Erre figyelmeztet bennünket a templom előtt üldögélő és ujját felmutató szobra” – zárta köszöntőjét Erdély református püspöke.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja felidézte: a fényes budapesti építészi karrier előtt álló Kós Károly Trianon után azért maradt Erdélyben, mert tudta: itt nagyobb szükség lesz rá. A veszteséggel, a rombolással a fenyegetettséggel szemben a helyes magatartást az építésben, a munkában jelölte ki.
Kós Károly sorsát a közösség, az erdélyi magyarság megtartásának makacs szándéka, az értékek megőrzésének, gyarapításának kötelessége vezérelte: a külképviselet vezetője a templom látogatóit is ennek a szellemiségnek a megőrzésére intette.
A szoborállítás ötletgazdája, Kerékgyártó Zsolt, a Kolozsvár-felsővárosi egyházközség parókus lelkipásztora
köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, a szobrászművész munkájáért és a kezdeményezés megvalósításában mellette álló közösségnek a bátorításért.
(MTI)