Kézdivásárhelyen egy idegen busz ütötte ki a biztosítékot
Kézdivásárhelyen rendbontás nélkül zajlik a szavazás. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az 1580-ban született fejedelem legutoljára három évvel ezelőtt képezte vita tárgyát a városban. Történt ugyanis, hogy a városvezetőség határozattervezetet készített elő a település hivatalos címerének elfogadására. A három címerterv egyike Bethlen Gáborhoz kapcsolódott, ám, lévén, hogy kétségek merültek fel afelől, hogy vajon volt-e valóban meghatározó köze Bethlennek Baróthoz, a határozattervezetet végül visszavonták.
A címertervek egyike volt az, amely kék mezőben, arany nyílvesszővel átlőtt, két, szembeforduló ezüsthattyút ábrázolt, (a címertervet dr. Szekeres Attila István heraldikus készítette – szerk.), akárcsak a Bethlen család ősi címere. Abból a megfontolásból került asztalra ez a címerterv, hogy Barót ilyenformán tisztelegjen a fejedelem emléke előtt, aki 1614-ben országos vásártartási jogot adott a településnek, meghatározva ezzel fejlődését.
Igen ám, csakhogy kiderült, erről a bizonyos vásártartási jog adományozásáról nem maradt fenn írásos dokumentum, mint azt Fehér János művészettörténész állította, ezért végül is, 2014 júniusában a Barót címerének elfogadásáról szóló határozattervezetet elnapolták, és azóta sem esett többé szó róla.