Kiállítás sikertörténetekből

Egyre jobban belakja Sepsiszentgyörgy a nemrég birtokba vett dohánygyárat, a havi látogatások mellett most a magyar feltalálók napja jelent jó alkalmat arra, hogy a nagy csarnokok tereibe élet költözzön: a Székelyföldi Örökség Hírközlési Egyesület szervezésében, a városi és megyei önkormányzat támogatásával június 13-án kiállítás nyílt, mely bemutatja a magyar tudósok e tudományterületen született innovációit, a helyszínen jólesően számba vehetjük a magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasokat is.

Kipróbálható, működtethető a hangosfilmvetítő, diafilmvetítő, videolejátszó, van fehér-fekete mozifilm, fadobozos rádió, Neumann-számítógép, tárcsás telefon is. A kiállításmegnyitó nem véletlenül volt e napra időzítve: 1941. június 13-án jelentette be a Nobel-díjas biokémikus, Szentgyörgyi Albert a C-vitamin felfedezését – tudtuk meg Tóh-Birtan Csaba szentgyörgyi alpolgármestertől. A Magyar Feltalálók Egyesülete kezdeményezésére az anyaországban 2009-ben ünnepelték először a magyar feltalálók napját, Sepsiszentgyörgyön viszont tavaly, a Teletárban került sor először erre, ahol a Csáky Ernő mérnök által adományozott, 3500 darabból álló magángyűjtemény volt látható.

A Teletár gyűjteményének új, állandó helye a cigarettagyárban lenne, keresik bemutatásának legjobb módját – jelentette be Tóth-Birtan Csaba. Ahogy korábban a kis múzeumban is, a feltalálóknak szentelt dohánygyári kiállításon is a tárgyak kézbe vehetők, kipróbálhatók, bár itt a kiállított tárgyak nem eredetiek, csak azokhoz nagyon hasonló, közeli utódok.

A mostani kiállítás fő meghívottja Bohus Mihály programtervező matematikus, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai karának nyugalmazott előadója, Magyarország legnagyobb szakkonferencia sorozatának a kezdeményezője, és a szegedi informatikatörténeti kiállítás egyik főszervezője.

– Új korszakot élünk, az információs társadalomét – fejtette ki Bohus Mihály. A kiállításon egy 100 éves diszciplína, a telefónia (ahogy Puskás Tivadar nevezte) vagy távközlés tudományának tudományát és technikáját láthatjuk. Ennek 50 éves kistestvére lenne az informatika, most pedig a két tudomány összenőtt – magyarázta Bohus, aki egyúttal közvetítette magyar intézmények és szervezetek gratulációját, együttműködési hajlandóságát, biztatását a tapasztalatcserére.

Méltánytalanul keveset és kevesen tudnak Sepsiszentgyörgy egyik nagy tudósáról: Gaál Sándor mérnök, hadmérnök és fizikus (1883–1972) a ciklotron (részecskegyorsító) feltalálója. Talán Nobel-díjasként is számon tarthatnánk, ha találmányát szabadalmaztatta volna, de nem tette, másé lett a dicsőség.

A kiállításmegnyitón két korábbi munkatársa, Lőrincz Sándor és Hágel Ottó is szót kapott, akik technológusi, illetve esztergályosi szaktudásukkal közreműködtek abban, hogy Gaál Sándor felügyeletével megépítsenek egy, a Wankel motorhoz hasonló, Bauer Gusztáv elmélete alapján megtervezett belsőégésű motort. (Ez végül nem sikerült.) Zárásként Csáky Ernő, a Székelyföldi Hírközlési Egyesület vezetőségi tagja beszélt arról, Gaál Sándort is számon tartva a legnagyobbak között, hogy azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek tulajdonítható a XX. század számos jelentős felfedezése, legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egzotikus anyanyelvük miatt marslakóknak, földönkívülieknek nevezték az amerikaiak. A rendkívüli szellemi erőt az anyanyelvnek tulajdonítja Teller Ede.

A tárlat november 17-ig látogatható, azon előzetes időpontfoglalással lehet részt venni, az érdeklődőknek interaktív csoportos tárlatvezetésben lehet részük. Jelentkezni a 0747.408.005-ös számon lehet, 9–18 óra között. <<