Borrell: háborús bűnnek számít az ukrán gabonaexport orosz blokádja

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.

„Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – húzta alá.

Az uniós diplomácia vezetője emlékeztetett: az Európai Unió által elfogadott büntetőintézkedések nem tiltják Oroszország számára a mezőgazdasági termékek és a vetőmagok exportját, illetve vásárlását. Az ukrán gabonaexport megakadályozása viszont drámai következményekkel fog járni az egész világon.

Borrell rendkívül fontos üzenetnek nevezte, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak: adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának.

Catherine Colonna francia külügyminiszter érkezésekor kijelentette, a kialakulóban lévő élelmiszerválság nem az uniós szankciónak, egyedül Oroszország Ukrajna elleni katonai fellépésének az eredménye.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a globális éhínséggel való fenyegetéssel” – fogalmazott a francia miniszter, majd hozzátette, az ukrán gabonaexport blokádja veszélyt jelent a globális stabilitásra.

Colonna fontosnak nevezte továbbá, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán komoly erőt mutató uniós egység megmaradjon, és az EU közös, határozott, egyértelmű és pozitív üzenetet küldjön Kijevnek az uniós tagságot illetően. Az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön és pénteken tervezett találkozójukon történelmi döntést hozhatnak Európa és a közösen képviselt világ jövője szempontjából – mondta.

A francia külügyminiszter azt is közölte, hogy országa folytatja az Ukrajnának nyújtott politikai, humanitárius támogatását, és fokozza a katonai felszerelések szállítását, ami üzenetet hordoz Oroszország számára is.

Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezési nyilatkozatában üdvözölte az Európai Bizottság ajánlását Ukrajna tagjelölti státuszára.

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amikor mindenkinek át kell gondolnia, hogy milyen következményekkel jár, ha rossz irányt választunk, de az EU mindig a nehéz helyzetekben bővült” – jelentette ki. Hozzátette: támogatni kell Ukrajnát az EU-csatlakozás nehéz útján Moldovával együtt, ugyanakkor a nyugat-balkáni országoknak  is világos jelzést kell kapniuk, és meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Borrell egy kérdésre válaszolva kitért az elmúlt hétvégén Kolumbiában rendezett elnökválasztásra is. Kijelentette: az, hogy a voksoláson most először a baloldali jelölt nyert, azt jelenti, hogy az emberek a politikai változásra, egy befogadóbb és humánusabb társadalom építésére szavaztak.

Több tízezer tonna agrárterméket vihettek ki az oroszok Luhanszk megyéből

Az EU egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat

Az Európai Unió hétfőn egy évvel, 2023. június 23-ig meghosszabbította azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket Oroszország ellen vezetett be a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálása nyomán.

Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács tájékoztatása szerint az intézkedések területi hatálya továbbra is a Krímre és Szevasztopolra korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint tilos mindenfajta beruházás Szevasztopolban. Ez azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak a tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az uniós Tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

Kiemelték: Oroszország újabb jogsértést követett el Ukrajna szuverenitása és területi egysége ellen az Ukrajna elleni háború megindításával. Az EU arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – írták.

„Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Továbbra is elkötelezett amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy megvédje területi egységét és önállóságát” – fogalmazott az uniós külügyi tanács.

A Krím elcsatolása miatti uniós szankciók 2014 óta vannak érvényben.

(MTI)