Európa biogazdasági térképén vagyunk

Korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban élünk és az ökológiai változások arra kényszerítenek, hogy módosítsunk a termelésen és a fogyasztáson, fogalmazta meg Vajda Lajos. Az Asimcov kis- és középvállalkozások szövetségének ügyvezetője arról számolt be lapunknak, hogy Románia Gazdasági Előrejelzési Intézete Kovászna megyét választotta ki célterületnek a nemzetközi Be-Rural program számára.

Ennek előzménye, hogy Háromszéken vannak közösségek, amelyek hagyományosan, a saját erőforrásaikat értékesítve élnek. Ezt szorgalmazza az Európai Bizottság is, amelynek prioritása a bio-alapú gazdaság fejlesztése, amelynek során felelősséggel használják és értékesítik a biológiai erőforrásokat, mint az állatok, növények, mikroorganizmusok és az ezekből származó biomassza és szerves hulladék.

A Be-Rural program keretében több tucat helybéli vállalkozás mutatkozhatott be a nemzetközi kutatócsapatnak, amely négy innovatív terméket választott ki és mutat be egy nemzetközi virtuális piactéren – http://be-rural.eu/pop-up -, ahol több mint 50 egyedi, innovatív ötletet sorakoztatnak fel, ami mind azt bizonyítja, hogy a hulladék érték.

Kiemelt figyelemnek és elismerésnek örvendett az Erpék cég helyi, biomasszát előállító aprítógépe, de a piactéren kapott helyet az előpataki borvízből előállított Fibro+ gluténmentes rostos ital, vagy a tejipar által termelt nagy mennyiségű szerves hulladék, a tejsavó, ami legtöbb esetben a szennyvízcsatornákban landol, ám az illyefalvi Meotis cégnél egyedülálló megoldással a tejsavót a Revolve nevű fehérjedús itallá alakítják át, amit főként sportolóknak ajánlanak. Emellett az Asimcov által támogatott Wieb Toys startup kukoricakeményítőből állít elő okos játékokat 3D nyomtató segítségével.

Ezek mellett a virtuális piactéren olyan innovatív nemzetközi termékek vannak mint gombaszárból csomagolóanyag, almából készült táska, lebomló harisnya, aloe-verából és fagombából készült pénztárca, ami a bőrhöz hasonlít, el nem adott kenyérből sör, különböző élelmiszerhulladékból ruhák, kakaóhéjból és olívamagból étkészlet stb.

Vajda Lajos szerint a Kovászna megyében végzett kutatás eredménye mutatja a térség potenciálját és kapacitását egy zöldebb és felelősségtudatosabb gazdaság kialakítására. Az ehhez szükséges együttműködésre jó példa a klaszteresedés. Kovászna megyében több zöld gazdaságra szakosodott klaszter is működik, mint a Pro Wood faipari klaszter, a Green Energy biomassza klaszter, a Transylvania Textil és Divat klaszter, a Transylvania Balneo-turizmus klaszter vagy az AgroFood Élelmiszeripari klaszter.

A Be-Rural program következtetése, hogy a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból és fafeldolgozásból származó hulladékkal lehet értéket teremteni. Jó példa erre a Háromszéken meghonosított zöldenergia termelése biomasszából, aminek az alapja az ágak, dióhéj vagy más zöldterület tisztításából származó fahulladék. Szakértők arra mutatnak rá, hogy legtöbbször csak önszervezés kérdése, hisz a technológiai folyamat és eszközök helyi szinten léteznek, mondta Vajda Lajos. Az Asimcov ügyvezetője szerint a Be-Rural nevű program folytatódik és a Kovászna megyei kezdeményezést régiós szintre szeretnék emelni.