Ne bántsd a magyart!

A hiteles tájékoztatás, higgadt helyzetelemzés, felelősségteljes kiútkeresés, minőségi szórakozás és érdeklődő nyüzsgés jellemezték leginkább az idén 31. alkalommal tető alá hozott, a kapuit július 19-24. között kitáró Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Szellemi és lelki táplálékból nem volt hiány, de enni-innivaló is akadt bőven. Az ínycsiklandó kínálat által gerjesztett fogyasztási kedvnek legfeljebb a megdöbbentően borsos árak szabtak határt.

A hagyományokhoz híven, a megnyitóra ezúttal is a Lőrincz Csaba-sátorban került sor Bakcsy Gábor református, Bíró Attila unitárius lelkész és Bilibók Géza római katolikus plébános áldásával. „Van, ami örök, és a szívünket érinti: egymáshoz tartozunk, és Isten örökkön-örökké szeret bennünket” – hangzott el az utóbbi szájából. Az Úrtól tanult imádság közös elmormolása után elsőként Popa Ilona, a rendezvény erdélyi főszervezője köszöntötte a szép számban jelen lévő politikusokat, közéleti személyiségeket, érdeklődőket és sajtósokat. Megtudhattuk tőle, hogy csak az utóbbi másfél hétben mintegy 250 önkéntes fáradozott a 29 sátorban 50 partnerrel szervezett közel 500 programpont zavartalan és zökkenőmentes lebonyolításán.

„Székelyföld és az anyaország együttműködése örök” – jelentette ki Butyka Zsolt, a fürdőváros polgármestere, derűlátó állítását példákkal (ingatlanok felújítása, fejlesztések eszközlése, óvoda építése) támasztván alá. Kesernyés humorral jegyezte meg, hogy örök itt a medveprobléma is, majd ismertette azokat az intézkedéseket (kivágták a köztéri gyümölcsfákat, a régi, könnyen hozzáférhetők helyett földbe süllyesztett kukákat szereltek fel, a legveszélyesebb vadak elszállítása), amelyeket e kényszerű együttélés biztonságosabbá tétele érdekében foganatosítottak.

Fenntartani a trialógust!
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint „semmi más kívánságunk 2022-ben nem lehet, csak Zrínyi Miklós szavaival élve azt kérni, „Ne bántsd a magyart. Sehol a világon ne bántsák. Ne bántsák a Kárpát-medencében, ne bántsák Ukrajnában, Kárpátalján”. Mi magyarok csak a békében vagyunk érdekeltek, számunkra nincs más alternatíva – tette hozzá.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, a szabadegyetem alapító atyáinak egyike köszöntőbeszédében rámutatott, „Tusványos addig örök, amíg meg tudja őrizni azon képességét, hogy nemzedékeken, történelmi tévedéseken, határokon, előítéleteken és szűkre szabott ideológiákon átívelve válaszokat, stratégiákat és cselekvési terveket indukál a jövőépítéshez, és mindezt úgy teszi meg, hogy közben jól is érezzük magunkat”.

Az alapítók között szintén fellelhető Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a trialógus megteremtését, fenntartást és folytatását határozta meg Tusványos legfontosabb küldetéseként. Vagyis a párbeszédet Magyarország, a külhoni nemzetrészek és a szomszédos országok között. Meggyőződése ugyanis, hogy mi magyarok és csak így tudunk megerősödni, ezért „hitünk, értékeink, identitásunk és érdekeink alapján voltunk és vagyunk rendületlenül elkötelezettjei ennek a párbeszédnek.” „Van ok az aggodalomra, és mi nem azért vagyunk itt Tusványoson, hogy kikerüljünk ezekből a gondokból és ezekből az aggodalmakból egy pár napra, hanem azért vagyunk itt, hogy megtaláljuk a megfelelő alapállást, a megfelelő választ erre” – zárta szavait a politikus.

Ezt követően az egyes történelmi személyiségeinkre vagy a zajló tevékenységre utaló sátrakban kezdetét vették az élet minden területét felölelő, emberként és magyarként a mindennapjainkat, a jelenünket és a jövőnket befolyásoló, valamint meghatározó folyamatokat elemző előadások. Este pedig a Petőfi Sándorról elnevezett színpadon egymást váltották a tömegbulihoz élő zenét szolgáltató bandák.

Megváltozott hangulat
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati beszédét egy provokatív soviniszta üzenettel megzavarni szándékozó, magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt férfi és cinkostársa próbálkozásán túl nemkívánatos események nem fordultak elő a rendezvény öt napja alatt. Ugyanakkor elmondható: bár a szervezők és a támogatók jóvoltából Tusnádfürdőn ezúttal is választékos, az egyénenként változó elvárások jegyében ötvözött program várta a rendezvénysorozat résztvevőit, a hangulat mégsem volt a régi. Rányomta bélyegét a 2020 tavaszán nyakunkba szakadt koronavírus-járvány emléke és a szomszédunkban dühöngő ukrán-orosz háború.

Ez nemcsak előre látható, hanem természetes következménye a történteknek, amelyek mindannyiunk lelkében és tudatában nyomot hagytak – az általuk előidézett és éppen kibontakozófélben lévő gazdasági válsággal együtt, amely kiszámíthatatlan bizonytalansági tényezőként árnyékolja be a jövőt. Ennek ellenére óvatos derűlátással feltöltődve távoztak haza, mert meghallgathatták egymást, és közösen kereshettek válaszokat a sorsunkat meghatározó kérdésekre. Mert megfürödhettek egymás tekintetében, együtt dobbanhatott a szívük, és összeérhetett a lelkük.

A rendezvény egyes eseményeiről jövőbeli lapszámainkban részletesen is beszámolunk. <<