A Gazprom a Leningrád megyében lévő portovajai gázkompresszor-állomás újabb turbinájának leállításáról szóló döntését a berendezés állapotával, valamint a nagyjavítások közötti, az orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat (Rosztyehnadzor) által előírt időszaknak a lejártával magyarázta. Szerda reggeltől a vezeték napi kapacitása nem fogja meghaladni a 33 millió köbmétert, ami a teljes kapacitás 20 százalékának felel meg.
A bejelentés fényében a gáz tőzsdei ára Európában nyolc százalékkal nőtt, az ezer köbméterenkénti 1850 dollár fölé emelkedett.
Június közepén a Gazprom mintegy 40 százalékára, 67 köbméterre csökkentette az Északi Áramlat gázvezeték szivattyúzási kapacitását, amit azzal magyarázott, hogy Kanadában elhúzódott a portovajai kompresszorállomás egyik Siemens-egységének javítása. Július elején Kanada beleegyezett, hogy a turbinát Németországba küldjék, hogy onnan továbbszállítsák Oroszországba.
A Kommerszant című gazdasági lap úgy tudja, hogy a turbinát július 17-én indították el Kanadából Németországba, a Siemens Energy pedig június 24-én juttatta el a Gazpromhoz az exportengedélyt, amely egyebek között lehetővé teszi a vezeték turbináinak szállítását.
Az Északi Áramlat, a Gazprom fő európai gázszállítási útvonala július 21-én, az előre betervezett tíznapos karbantartást követően újraindult.
Reagált az uniós biztos
Arra reagálva, hogy a Gazprom hétfőn bejelentette: leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken, Kadri Simson úgy fogalmazott: tudjuk, hogy a gázszállítás csökkentésének nincs technikai oka. Ez egy politikailag motivált lépés, melyre készen kell állnunk.
Aláhúzta: az ilyen esetek bizonyítják, hogy bölcs stratégia az Európai Bizottság múlt héten bemutatott tervezete az európai gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson megállapodnak az uniós bizottsági javaslat alapján születő rendkívüli szabályozásról, amelynek alapján jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenne a gázfelhasználás Európában.
Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere a tanácsülést megelőzően azt mondta: az Európai Uniónak “a lehető leghamarabb” fel kell lépnie a Gazprom gázszállítással kapcsolatos fenyegetéseivel szemben. A gázszállítás csökkentésére vonatkozó bejelentés jól mutatja, hogy az uniós országoknak vissza kell fogniuk az orosz gáz felhasználását már ezen a télen, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében zsarolási eszköz a gázellátás.
Robert Habeck német gazdasági miniszter érkezésekor kijelentette: az Európai Bizottság terve megmutatja az orosz elnöknek, hogy az EU egységes még akkor is, ha tagországai kompromisszumra kényszerülnek a közös álláspont kialakítása érdekében.
Habeck a javaslat elfogadását nagyon fontosnak nevezte, véleménye szerint a terv azt mutatja, hogy Európa összetart. A szabálytervezet jelzés Oroszországnak, hogy nem lesz képes megbontani az európai egységet – tette hozzá.
Anna Moskwa, az energiaügyekért is felelős lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a tanácskozásra érkezve hangsúlyozta, országa ellenzi, hogy kötelező érvényűek legyenek az Európai Bizottság által javasolt gázfogyasztási korlátozások.
„Nem fogadhatunk el olyan döntést, amely ilyen célkitűzés megvalósítását kényszeríti rá a tagországokra. Az energiabiztonság nemzeti hatáskörbe tartozik” – fogalmazott.
Hozzátette: a lengyelországi gáztározók megteltek, országának nincs szüksége a gázfelhasználás korlátozására.
Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős ír környezetvédelmi miniszter érkezésekor azt mondta, hogy a javasolt 15 százalékos csökkentés nem lesz elegendő Európa téli energiaigényének biztosításához.
„Tizenöt százalékos gázmegtakarítás valószínűleg nem lesz elegendő a Gazprom bejelentésének fényében, de jobb, mintha az EU egyáltalán nem reagálna a kialakult helyzetre. A gázfogyasztási korlátozásokra vonatkozó javaslat által küldött jel is fontos” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi EU-tagállam számára célul tűznék ki, hogy augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel előznék meg az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont a brüsszeli testület az ellátás biztonságára vonatkozó uniós riasztást hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.
(MTI)
