Kézdivásárhelyen újra Szilveszter Szabolcs az alpolgármester
Kézdivásárhely képviselő-testülete november 4-től, hétfőtől immáron teljes létszámba...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
– Kell-e félteni a magyar nyelvet?
– A nyelv egy kulturális hagyomány, egy kommunikációs lehetőség. A kulturális hagyományt azért kell félteni, mert ha az megszakad, a kommunikációval is probléma lesz. A féltés tehát egy nagyon természetes beállítódás. Magyarországon a magyar nyelv nincs veszélyben, mert a magyar államnyelv, minden szinten használható és van oktatása alapszinttől a felsőfokig, és magyar nyelven minden elmondható, ami a világon létező 6000 nyelv közül igen kevésről mondható el. Tehát félteni nem kell, de ápolni, törődni vele igen. Határon túl viszont a magyar nyelv visszaszorult – egy-két nagy magyar nyelvtömböt leszámítva, mint a Csallóköz, a Bodrogköz és természetesen a Székelyföld – különösen az utóbbi 50 évben baj van. A Partiumban, ahova én leggyakrabban átjárok, már szórványhelyzetben van a magyar nyelv, a szórványhelyzet pedig elszigetelődést jelent: a szórványok általában beolvadnak, és ott romlik, előbb-utóbb beolvadnak és megszűnik az adott nyelv. Mindenki eldöntheti, hogy számára ez szomorú vagy nem. Nekünk, nyelvészeknek, magyar kultúrával foglalkozóknak nyilván valamit tenni kell, támogatni kell a nyelv megtartását.
– Talán valami biztatót is tudna mondani?
– Hogyne. A magyar nyelvnek eddig háromszor ki kellett volna halnia: a honfoglaláskor, a török korban és a német elnyomás hatására. (Az orosz megszállás idején a kulturális elnyomás nem volt erős.) Ezt a három kulturális váltást le tudta győzni a magyar nyelv, amikor kisebbségben voltunk a Kárpát-medencében vagy hatalmi szempontból abszolút elnyomás alatt, és minden lehetőség megvolt arra, hogy nyelvünk kipusztuljon. És akkor jött Kazinczy és összefogta a magyar értelmiséget. Véghezvitt egy nyelvújítást, aminek mai napig érezzük a pozitív hatását: megtanultuk, hogy a magyar nyelv változtatható, javítható.
– Más nyelvekre ez miért nem igaz?
– Nem mondanám, hogy egyáltalán nem igaz, de nálunk van egy példa arra, hogy a nyelv változtatható, fejleszthető. Kazinczyék tudatos nyelvújítást indítottak el. Bár nevettek rajtuk az emberek, az írók, költők egy része – Petőfi, Jókai, Vörösmarty – átvette és használta az új szavakat. És akkor ezt most is lehet csinálni. Más, nagyobb nyelvi közösségekben ez a tudat nincs meg, mert nincs ilyen problémájuk. A magyar nyelv kicsi nyelv, Európában egyedülálló, csak idegen nyelvek által körülvett nyelv. Nekünk fontosabb a nyelv megőrzése, mint egy németnek vagy hollandnak. Mi jobban érezzük, hogy nekünk nincsenek rokonaink. <<