A távmunka mint jelenség

A járvány idején kényszermegoldásként alkalmazott távmunkát mára már vonzó elemként kínálják álláshirdetéseikben a vállalkozások. A járvány előtti időszakhoz képest országos szinten most 22 százalékkal kevesebben járnak be munkahelyükre, derült ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből.

Az elemzés szerint távmunka tekintetében a hazai megyék között jelentős a különbség, mivel a gazdaság szerkezetétől függ, hogy milyen mértékben megvalósítható az otthoni munkavégzés. Így például Kovászna megyében csak 8-9 százalékkal csökkent a munkahelyre bejáró alkalmazottak aránya, mivel itt többségében olyan vállalkozások működnek, ahol fontos a személyes jelenlét.

Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportjának vezetője szerint a járvány időszaka kényszerítette rá és tanította meg a cégeket, hogy bizonyos tevékenységekben alkalmazzák a távmunkát, és a munkahelyek látogatottsága már nem is tért vissza a járvány előtti szintre. 2020 áprilisában a teljes lezárás időszakában 58 százalékkal volt kisebb a munkahelyek személyes látogatottsága, mint az azt megelőző időszakban. Érzékeltetésképpen ez az arány a január 1-i jelenléthez hasonlatos, amikor az alkalmazottak nagy többsége ünnepel, és nem jár be a munkahelyére. A júliusi 22 százalékkal kisebb fizikai jelenlét a munkahelyeken akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy ilyenkor megmutatkozik a szabadságolások hatása is.

Szász Levente szerint mára valósággá vált a távmunka, amit már vonzó elemként kínálnak az álláshirdetésekben, főként az informatikai és pénzügyi szolgáltatás ágazatokban, ahol egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni, de az alkalmazottak részéről is megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára. Néhány cég hibrid megoldást kínál, vagyis az ötnapos munkahétből csak két-három napot kell a munkahelyen tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni, másik megoldás, hogy egyik héten be kell menni az irodába, a következő héten már lehet távolról dolgozni. A megyék között viszont nagy az eltérés a munkahelyek látogatottságát illetően, hiszen függ attól, hogy az adott megyében milyen a gazdaság szerkezete és éppen milyen mértékű a munkanélküliség szintje, magyarázta Szász Levente.

Azokban a megyékben, ahol több olyan cég van, ahol szükséges a fizikai jelenlét, például a termelésben, a vendéglátásban, a turizmusban, ott alacsonyabb a távmunkában dogozók aránya, és ha lehetett, akkor még a járvány időszakában is bejártak munkahelyükre az alkalmazottak. Ilyen például Kovászna és Konstanca megye, ahol csak 8-9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Ezzel szemben Bukarestben 34 százalék, vagy Kolozs megyében 26 százalék a távmunkában dolgozók aránya, mivel ott a gazdaságban nagy súlyt képviselnek az informatikai, kommunikációs vállalatok és az üzleti-pénzügyi szolgáltatók, ahol rugalmasabban be lehet vezetni a távmunkát. Más megyékben a munkanélküliség szintje tükröződik, így Vaslui vagy Krassó-Szörény megyék, ahol 24-28 százalékkal csökkent a munkahelyre való bejárás, mivel az ottani cégeket jobban megviselte a válság, és kénytelenek voltak bezárni, vagy elbocsátani alkalmazottaikat.