Nem is székely, nem is magyar, erdélyi csak érzi, hogy itt mitől löknek egyet – egyet rajtunk. Te azért nem érzed, mert aludtál azon az órán amikor ezt bemutatták.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Rossz a viszonyítási alap, mikor a Kovászna megyei érettségi eredmények alapján (67,61%-os átmenési arány) az országos rangsorban egy nem túl jelentős, valahol középen elhelyezkedő helyet osztottak ki nekünk – véli Kiss Imre főtanfelügyelő (képünkön), aki a statisztikák elemzésével bizonyítja igazát. Az iskolakezdés zűrzavarain túl a tegnapi évnyitó sajtótájékoztatón több más téma mellett ez is szóba került.
Hogy gazdaságilag a kullogók között vagyunk, az nem cáfolható, de a közvélemény és a statisztikák számára legbeszédesebb nyári érettségi eredmények részletes elemzése alapján Kovászna megye az ország élvonalában szerepel – mutatott rá ki Kiss Imre. Igaz, hogy a listán az első öt megyében 80% fölötti az átmenési arány (s közel ennyi a román tagozaté is nálunk, 78%), de nem helyes azokkal egy kalap alá venni Háromszéket, ahol kizárólag egy nyelven (románul) folyik a tanítás.
Az egynyelvű megyékhez mérve mi az élvonalhoz tartozunk, ha nem éppen az első helyen vagyunk. Ha hozzátennénk a magyar tagozat átmenési arányához, vagyis a 64%-hoz azt a 16%-nyi tanulót, aki kizárólag román nyelvből bukta el az érettségi dolgozatát – ez pedig kisebb részben az ő vétkük, nagyobb részben a rendszeré –, akkor most ott lennénk a legelsők között. (A román tagozaton 1%-ot „húztak meg” csak románból.)
Van ugyan olyan is a statisztikában, aki saját anyanyelvi vizsgáját szúrta el (a magyarok 0,12, a románok 1,15%-a), de a számok mégis arról vallanak, hogy a magyar diákokon nagy a plusznyomás, amelynek elég nagy százalékban esnek áldozatául, hiszen sokszor emiatt nem jutnak be egy választott szakra. Igaz, sokan javítottak az őszi pótérettségin, de mégis. Nagy lehet ott a baj, ahol vegyes társaságban, kirándulóbuszon a magyar és a román gyermek angolul értekezik (ez megtörtént eset) – vonhattuk le a következtetést a főtanfelügyelő által elmondottakból.
Nem is székely, nem is magyar, erdélyi csak érzi, hogy itt mitől löknek egyet – egyet rajtunk. Te azért nem érzed, mert aludtál azon az órán amikor ezt bemutatták.
Ezt nevezem🤣
Maga egy nationalista szekely de nem magyar.Ha a fajokal törödig meg kell tanulni a törtenelmet.Ahany nyelv annyi ember.