Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Már a 12. században létrejött az inkvizíció ősformája, főleg a katarok, a waldensek, vagyis azok ellen, akik hitüket életformaként, nem üres ceremóniák sorozataként szándékoztak gyakorolni. De mivel annyi ártatlan kisember vált túlkapások áldozatává, és már-már felkelések törtek ki, IX. Gergely pápa – rend a lelke mindennek! – megregulázta az intézményt 1233-ban, kinevezett, hivatalos inkvizítorok a törvényesség látszatával végezték munkájukat, elsősorban francia, olasz és német területeken.
Nos, itt meg kell ismerkednünk egy úriemberrel: Konrad von Marburg a neve. Egy időben Árpád-házi Szent Erzsébet lelkiatyja volt, maga a pápa nevezte ki. Mennyire büszkélkedhetünk vele, döntse el az olvasó. Ez a Konrad felettébb komolyan vette inkvizítori (a szó vizsgálót jelent) feladatát. Türingia és Hessen tartományokban máglyák sokaságának füstje a bizonyíték. És miként mostanában Ukrajnában és Oroszországban a zavaró elemeket „semlegesítik”, őt is lekaszabolták valami lovagok.
Ám azelőtt Konrad megtette élete nagy felfedezését: a luciferiánusok! A nép ellenségei stb., így tehát levelét megírta, dühöngő könnyével azt is telesírta. A pápa legott intézkedett, és egy bullában (Vox in Rama címmel) harcot hirdetett a gonoszok ellen, akik – Konrad leírása alapján – borzalmas eretnekségeket beszélnek, az még hagyján, de démoni varázslatokkal foglalkoznak, egy félig-meddig macska alakú fekete lény előtt borulnak le. És, fogózkodjunk meg: macskák által támadják szegény Európánk kereszténységét!
Irtották is a jámbor hívők az egerek rémeit. Mint Mao 1958-as parancsára a kínaiak a verebeket, mert a pártvezér grammnyi pontossággal kiszámította, hány tonna magot csipkednek fel a kicsiny madarak. A verebek szinte kihaltak, mire úgy elszaporodtak a rovarok és a sáskák, hogy 1958 és 1961 között – hivatalos kínai jelentés szerint – csupán a 70 milliós Szecsuán tartományban 11 millió ember egyszerűen éhen halt.
A macskadekrétum után mintegy tizenöt évvel beütött a főleg patkányok által terjesztett pestisjárvány. Talán túlzás a kettő között feltétlenül ok-okozati kapcsolatot bizonygatni, de a fanatizmus máglyatüzeiben elpusztultakat ez, gondolom, nem vigasztalja. És a Konrádok, jaj, ma is ontják őrült gyűlöletüket…