Ünnepelt Bélafalva

Két év kihagyás után a múlt hétvégén ismét falunapokat tarthattak a Kézdiszentkereszthez tartozó Bélafalván. Az esemény helyszínéül a Tuzson János Elemi Iskola udvara, valamint az újonnan „megkeresztelt” Gábor Áron Művelődési Ház szolgált. A kétnapos rendezvény szombaton 17 órakor kezdődött a művelődési ház névadóünnepségével.

Szombaton délután a bélafalvi, most már Gábor Áron-kultúrház előtt gyülekeztek a helybéliek, valamint a környéken élők, hogy részt vegyenek a kultúrotthon névadó ünnepségén, amelyet Gál Enikő, Kézdiszentkereszt könyvtárosa nyitott meg.

– A vezetőség, a helyi önkormányzat, önmagam és munkatársaim hitvallása és célja, hogy a kultúra fellegvárában az értékek, a tehetségek mint igazgyöngyök gazdagítsák a falu mindennapjait – kezdte beszédét Gál Enikő, majd hozzátette, a szándékuk az, hogy felkutassák és megmutassák mindazt, ami körülvesz minket, a régi és új kincseket, valamint a kincsek hordozóit, és ezt megőrizzék, valamint átadják az utókor számára. Kiemelte, bízik abban, hogy a felújított művelődési ház méltó helyszínt biztosít majd a településen zajló eseményeknek, olyan közösségi térré válik, ahová szívesen ellátogatnak a helybéliek.
Gál Enikő beszédében a kultúrotthon történetét is ismertette Kiss Melinda és Orbán Lázár feljegyzései alapján, majd azt is megtudtuk, hogy azért a Gábor Áron nevet vette fel az intézmény, mert az 1960–1970-es években az akkor Rancz Lajos tanító által működtetett bélafalvi zenekar és tánccsoport a Gábor Áron Kultúrotthon névvel szerepelt mindenhol, és több adatközlő szerint számos rangos versenyen is részt vettek.

– Rancz Lajos tanító, valamint az akkori lelkes fiatalság iránti tiszteletből a mai napon a művelődési ház hivatalosan is felveszi a Gábor Áron Kultúrház nevet – hangsúlyozta Gál Enikő, akinek ünnepi gondolatait Páll Endre polgármester beszéde követe. Az elöljáró kiemelte, a kultúra igen különleges műfaj, amelyhez kell egy belső igény, egyfajta szomj, amit csak úgy tudunk oltani, ha részt veszünk és megtiszteljük a rendezvényeket, ha a fontossági sorrendünkben előkelő helyet kapnak a helyi rendezvények is.

Folytatásként pedig a kultúrotthon történetéről mesélt, valamint az utóbbi időben elvégzett munkálatokat, újításokat sorolta fel az elöljáró, illetve megígérte, hogy lehetőségeikhez képest tovább fogják szépíteni, csinosítani.

Páll Endre polgármester beszédét a kultúrotthon külső falán lévő Gábor Áron-tábla leleplezése követ, amelyet az elöljáró Fejér László Ödön szenátorral közösen leplezett le. A táblát a nemrég a községbe helyezett Tódor Attila plébános szentelte meg. A névadóünnepséget a Kiss Melinda tanítónő által írt Bélafalva múltja és jelene című monográfia bemutatója követte, amelyre megtelt az újonnan felújított kultúrotthon.

A megjelent könyv négy év kutatómunka eredménye. Tartalma ötvözi a múltat és a jelent, a múltbéli értékek mellett megjelennek benne Bélafalva mostani megvalósításai, szépségei, kihívásai egyaránt. Emléket állít a faluban élt híres embereknek, részletesen leírja a helyi oktatás és egyház történetét, Bélafalva népművészetének egy szeletét is ismerteti, ugyanakkor felsorakoztat rengeteg mesterséget, amelyek az emberek megélhetését biztosították a múltban.

– Pályafutásom 23 éve alatt mindig érdeklődéssel követtem e kis falu, Bélafalva mindennapjait, ünnepeit, értékeit. Évről évre, olyan mély emberi kapcsolatokkal gazdagodtam, amik segítettek nagyobb tervek megvalósításában. Mindig elbűvölt az a mérhetetlen tisztelet és segíteni akarás, amivel a gyermekek, szülők, nagyszülők és minden bélafalvi lakos körülvett. Igyekeztem ezt azzal viszonozni, hogy széles körben próbáltam népszerűsíteni Bélafalvát. Ezzel a könyvvel szeretném megismertetni a kevésbé ismert részleteket a falu történetéből, hogy az itt élők vagy innen elszármazottak emelt fővel vállalhassák bélafalvi mivoltukat – fogalmazott Kiss Melinda, a könyv szerzője, majd hozzátette, az elmúlt négy évben kutatta, gyűjtötte kisebb–nagyobb megszakításokkal az anyagokat a könyvhöz.

– Igyekeztem minden fontos aspektust megragadni, ami példaként szolgálhat a fiatalok körében, vagy méltó emléket állít az ősök, hírességek vagy általunk nagyra becsült személyek számára.

A könyv kisebb méretű, de 102 oldalt tartalmaz, melyből 17 oldal a színes fotómelléklet. A borító Német Andrea bélafalvi grafikus munkáját dicséri, a melléklet fotóit Bidiga Olivér amatőr fotós készítette. Az egyháztörténet megírásában Vatány Gábor nyugalmazott plébános segített Kiss Melindának.

A bemutatót követően a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar lépett fel, majd az Old Bumeráng zenekar szórakoztatta a közönséget. Az események sora vasárnap reggel 9 órától ünnepi szentmisével folytatódott, majd 13 órától minifoci-bajnokságra került sor, illetve 14 órától Hajdanvolt címmel nyitották meg a népi mesterségek bemutatóját, ahol a régi filmezéstől kovácsolásig minden látható volt, ugyanakkor Mit is tud a helyi termék cím alatt bemutatkoztak a helyi termelők, kereskedők. 15 órakor favágóverseny kezdődött, amelyet a bélafalvi Antal László és a torjai Majláth Lóránt nyert meg.

A falunapot sorát 17 órától a bélafalvi Tuzson János Elemi Iskola ünnepi műsora folytatta, majd felléptek a kézdiszentkereszti Tisztás és Tisztáska néptáncegyüttesek, őket a kézdiszentkereszti Szép Emlékek Nyugdíjasklub műsora követte. A falunapok az Unikum zenekar koncertjével és tűzijátékkal zárultak.