Háborús félelmek

A hazai központi és helyi közintézményeknek a vonatkozó rendelet elfogadásától számítva 60 nap áll rendelkezésre, hogy informatikai rendszereikből eltávolítsák az orosz vírusellenőrző programokat, miután a román kormány betiltotta az oroszországi vagy az Oroszország ellenőrzése alatt álló cégek vírusvédelmi termékeinek és szolgáltatásainak beszerzését és használatát. A tiltás nem terjed ki a magánvállalatokra.

Az utóbbi időben számos hazai közintézmény vált kibertámadások célpontjává, és fennáll a kormány és a létfontosságú szolgáltatások elleni digitális kémkedés vagy szabotázs kockázata. Az Európai Bizottság jelentése szerint a világon valahol minden 11. másodpercben zsarolóprogram-támadás ér egy szervezetet; a kiberbűnözés éves költségeit tavaly globálisan 5,5 billió euróra becsülik, ilyen körülmények között minden eddiginél fontosabb a magas szintű kiberbiztonság biztosítása.

Nicolae Ciuca miniszterelnök azzal indokolta az orosz fejlesztésű vírusellenőrző szoftverek tiltását, hogy azok veszélyforrást jelentenek az ukrajnai háború által előidézett helyzetben. A már felinstallált orosz vírusirtókat a digitalizációért felelős minisztérium, a kiberbiztonsági igazgatóság, a román hírszerző szolgálat (SRI) és a különleges távközlési szolgálat (STS) segítségével kell eltávolítani a közintézmények informatikai rendszeréből. A jogszabály előírásainak megsértése 50–200 ezer lej közötti bírsággal sújtható.

Bihari Béla, a székelyföldi informatikai vállalkozásokat tömörítő IT Plusz Klaszter alelnöke szerint az orosz vírusellenőrző szoftverek általában az élvonalban vannak, gyorsan és hatékonyan ki tudják szűrni és kivédeni az informatikai támadásokat, emiatt eléggé széles körben használják azokat. Szerinte a magánszférában a kínai vírusellenőrző programokra érkezik több panasz, de előfordulnak gondok az afrikai vagy dél-amerikai szoftverek esetében is.

A sepsiszentgyörgyi informatikus úgy véli. az esetleges orosz támadások inkább az állami intézmények rendszereinek megbénítását céloznák, tehát nem a magánszemélyek vagy cégek jelentenek célpontot. Hozzátette: a kormányzati tiltás nem érinti a magánszférát, viszont azok a magáncégek, melyek közvetlen kapcsolatban állnak az állami informatikai rendszerekkel, be kell tartsanak egy bizonyos szintű biztonsági protokollt, és el kell gondolkodjanak azon, hogy a továbbiakban használnak-e orosz antivirus-programot, ezzel azt kockáztatva, hogy éppen ők lehetnek az állami rendszerek elleni támadás kiskapui.