Keressük a fényt!
Egy több évezredes emberi tapasztalatot foglalt tömör mondatba a Könyvek Könyve, mis...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Emlékeztető: Románia Hivatalos Közlönye (243), 1991. november 29. A román parlament hivatalos állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy a volt szovjet Ukrán Köztársaság népszavazást szervez december 1-jén az ország függetlenségéről. Első, második paragrafus – minden államnak joga van blablabla, de a népszavazás a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán elrabolt román területeken is esedékes, szóval jön a 3. paragrafus, miszerint a román területeken tartandó népszavazás nullaértékű (nul și neavenit), és a 4., amely felszólít minden olyan államot, amely majdan elismeri Ukrajna függetlenségét, hogy ezen román területek odatartozását ne ismerje el.
Finis coronat opus, vagyis a vége teszi fel a műre a koronát: a 6. paragrafus felszólítja a román kormányt, kezdjen tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal a Szovjetunió által erőszakkal elcsatolt területek ügyében. Aláírók: Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke és Marțian Dan, a képviselőház elnöke.
Megfejtette a kedves olvasó, mit jelent a 6. paragrafus utalása az erőszakkal elcsatolt területek ügyében esedékes tárgyalásokról? Szerintem ennyit: legyetek függetlenek a ti földeteken, de – a 3. paragrafus pontosan megnevezi – Észak-Bukovinához, a Herța-vidékhez, Hotin vidékéhez és a dél-besszarábiai megyékhez (így, többes számban) semmi közötök, ott ti ne függetlenedjetek, mert az ott mind a miénk, adjátok vissza! Igaza volt a román parlamentnek? Szerintem igen, de képzeljük csak el a magyar parlament hasonló megnyilvánulását Kárpátalja vagy… jaj, ki sem szabad mondani, mivel kapcsolatban.
Oroszország nem tiltakozott a Krím vagy a Don-vidék Ukrajnához tartozása ellen. Persze a román parlament nyilatkozata annyit sem ért, mint az idegbajos pincsik morgása a bernáthegyiek felé. De 1997-ben Emil Constantinescu aláírta a román–ukrán államközi szerződést, amely lényegében elismerte Ukrajna határait. Tessék előkaparni az archívumokban az akkori sajtót: Constantinescu, Roman, Ciorbea, Severin hazaárulók, agyonlőni, megnyúzni stb. őket.
Most az Atlanti-óceán túlsó oldaláról fúj a szél, aki nem hisz az erejében, nézze meg a floridai orkánt. A dâmbovițai pincsi gazdát cserélt, már nem Ukrajna, hanem Oroszország ellen vicsorog, miért bántja a román földeket elrabló ártatlan szomszédot…