Hány fok legyen a lakásban?

A gáz és villamosenergia árának emelkedése miatt sokan alternatív megoldásokat keresnek a téli fűtésre, de vannak, akik alacsonyabb hőfokot állítanak be a lakásban, majd felöltöznek, és így próbálják átvészelni a hideg hónapokat. Az egyes fűtési technológiáknak és az alacsonyabb hőmérsékletnek azonban egészségügyi kockázatai is lehetnek.

Hirdetés

A zok, akik tömbházakban laknak, és saját kazánnal rendelkeznek, nem sokat tehetnek, esetleg lejjebb tekerik a termosztátot, alacsonyabb hőmérsékletet állítva be a lakásban, viszont akik magánházban élnek több lehetőség közül is választhatnak – mondta Kádár János víz-gáz és kazánszerelő. Meglátása szerint az elmúlt időszakban megnőtt a kereslet a fáskazánok és kandallók iránt, sok régi házban még megvannak ezek a rendszerek, így bármikor újra lehet indítani azokat.

Fűteni légkondicionáló berendezéssel is lehet

Az ellenőrzés hiánya viszont életveszélyes is lehet – hívja fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy nagyon fontos a szellőzés ellenőrzése is, mivel a mai nyílászárók nem olyanok, mint régen, nem jut be a lakásba annyi oxigén, mint korábban. Éppen ezért figyelni kell a füstgázelvezető- és szellőzőrendszer kialakítására, valamint a kémények vizsgálatára is. A szakember azt is elmondta, fűteni akár légkondicionáló berendezéssel is lehet, de ennek beállítását, főleg a nyári időszak után, amikor hűtésre használták a gépet, érdemes szakemberrel végeztetni. Azzal kapcsolatban, hogy sokan alacsonyabbra állítják a lakásban a termosztátot, a szakember azt mondta, ennek a kazánra nincs hatása, hiszen olyan fokon fűt, amennyit beállítunk, viszont az ideális hőfok télen a lakásban 21–22 fok kellene legyen. Ha ennél alacsonyabbra állítjuk, a berendezés hamarabb eléri ezt a hőfokot, és többet működik, tehát valójában nem spórolunk, hanem még többet fizethetünk majd.

A fűtetlen lakás nem egészséges

Dr. Bajcsi Enikő belgyógyász szakorvos megkeresésünkre elmondta: nincs egyöntetű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen lakáshőmérséklet és páratartalom az ideális. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ajánlatos, hogy 21 C fok legyen. A hálószobában a 18–19 fokot tartják az optimális hőmérsékletnek, viszont kisgyermekeknek, csecsemőknek, idős, krónikus betegségekben szenvedő egyéneknek ennél egy két fokkal magasabb hőmérséklet az ajánlott – mondta az orvos.
Azt is hozzátette: a téli időszakban nem csak a szabadban, de a fűtetlen lakásban is fennállhat a szervezet kihűlésének veszélye, vagyis a szervezet hőmérséklete 35 C alá csökkenése. Az idősek, krónikus betegek, csecsemők, kisgyermekek a veszélyeztetettek, ha a lakás hőmérséklete tartósan 17 C fok alá csökken.

– A hideg hatására érösszehúzódás alakul ki, ami lényegében egy védekezési reflex. A tartós hideg következtében érszűkület alakulhat ki a végtagokban, a hidegnek leginkább kitett területen. A tartós érszűkület következtében pedig sérül az adott terület oxigén és tápanyag ellátása, a keringés megszűnéséhez és végső soron az érintett testrész elhalásához vezet, szükségessé téve a végtag amputációját – figyelmeztet az orvos.

Ugyanakkor, a száraz, hideg levegő belégzésének következményeként légúti fertőzések vagy asztmás betegeknél hörgőgörcs alakulhat ki, ami súlyos esetben légzési elégtelenségig fokozódhat. Továbbá, a hideg hatására a sejtek oxigén ellátása csökken, így csökken a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések.

A hideg időben és alulfűtött lakásban a szív és érrendszeri betegek is fokozottan veszélyeztetettek, a rossz vérkeringésű területek hidegre nagyon érzékenyek, még inkább fokozódik bennük a szűkület, a koszorúér betegeknél anginás rohamot is kiválthat a hideg. A megelőzés érdekében fontos, hogy a veszélyeztetett egyének kerüljék a szélsőséges időjárási viszonyokat. A megfelelő lakáshőmérséklet, megfelelő öltözködés mellett fontos a megfelelő táplálkozás, vitaminpótlás, meleg folyadékok fogyasztása.

A hőmérséklet mellett fontos a lakás megfelelő páratartalma is, az ideális páratartalom 40- 60% között mozog. Ha ennél alacsonyabb, vagyis túl száraz a levegő, kiszáradnak a légúti nyálkahártyák, emiatt könnyebben bejutnak a légúti fertőzéseket okozó kórokozók a szervezetbe. De a túl párás levegő sem kedvező, a magas páratartalomban megtelepedő por-atkák és penészgombák hajlamosítanak az allergiás megbetegedések, az asztma kialakulására – hívta fel még a figyelmet dr. Bajcsi Enikő.