Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az esemény helyszíne a Cotroceni-palota volt.
„Meglehet, hogy történelmi pillanatot teremtettünk kétoldalú kapcsolatainkban a stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírásával. (…) Ezzel országaink azt a célt követik, hogy javítsák kapcsolatainkat a közlekedés, az energia és az emberek szintjén. A stratégiai partnerség az euroatlanti és európai célkitűzésekkel kapcsolatos együttműködésünk elmélyítéséhez is vezet, többek között a keleti partnerség égisze alatt, valamint a biztonság területén” – nyilatkozta Klaus Iohannis.
Arról is beszámolt, hogy Románia Grúziával és más partnerállamokkal közösen jelentős stratégiai projekteken dolgozik; ezek közt is prioritást élvez és Romániát Grúziával és Azerbajdzsánnal összekötő elektromos vezeték, az úgynevezett elektromos zöldfolyosó létrehozása, amely a Kaszpi-tó és a Fekete-tenger térsége és az Európai Unió között teremti majd meg a kapcsolatot. Mellette egy Románia és Grúzia közötti, tenger alatti optikai kábelt fektetnének le, amely az Európai Unió, Grúzia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetést erősítené.
Egy másik projekt a Fekete-tenger és Kaszpi-tó közötti szállítási folyosó létrehozása és egy menetrendszerű hajójárat beindítása a Fekete-tengeren Románia és Grúzia között.
A grúz elnök is jelentős lépésként értékelte a stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírását. „El kell mélyítenünk az együttműködésünket minden – gazdasági, kulturális – téren, és koncentrálnunk kell a Fekete-tengerre, amelynek révén összeköttetést teremthetünk az EU-val, a világgal” – jelentette ki.
Salome Zourabichvili úgy értékelte, a két ország közötti együttműködés hídként működhet, és segíthet a régió biztonsági problémáinak megoldásában. Ugyanakkor egyetértett abban, hogy a két ország közötti menetrendszerű hajójárat nagy előrelépés lenne a román-grúz kapcsolattartás szempontjából.
Grúzia elnöke Klaus Iohannis román államfő meghívására érkezett hivatalos látogatásra Romániába.
Románia Grúzia európai és euroatlanti integrációs törekvéseinek egyik legszilárdabb támogatója – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.
A bukaresti hivatalos látogatáson tartózkodó Salome Zourabichvili grúz elnökkel tartott közös sajtóértekezleten a román államfő gratulált Grúziának ahhoz, hogy júniusban ígéretet kapott az Európai Tanácstól a tagjelölti státus elnyerésére.
„Az integráció összetett strukturális reformokat feltételez, és Grúzia EU-csatlakozási menetrendjének kötelező eleme kell hogy legyen a befogadó politikai rendszer, valamint a modernizáció és a demokratizálódás irányába tett erőfeszítések folytatása” – fogalmazott Iohannis.
Biztosította ugyanakkor hivatali kollégáját, hogy Románia mindvégig Grúzia mellett fog állni ebben a folyamatban.
Iohannis nagyra értékelte azt, hogy Grúzia elkötelezett a reformok folytatása mellett.
Románia Grúzia euroatlanti integrációs törekvéseit is támogatja, ennek konkrét kifejeződéseként január elsejétől átveszi a NATO összekötő nagykövetségi tisztét Tbilisziben – közölte az államfő.
Grúz hivatali kollégája rámutatott, országa tovább fog dolgozni, hogy bebizonyítsa európai partnereinek, nemcsak az uniós tagság perspektívájára van felkészülve, hanem arra is, hogy az európai család tagjává váljon. „Tudnunk kell, hogy az uniós tagság perspektívája annak az eredménye, amit Ukrajna tett és tesz, Ukrajna nélkül nem tudtuk volna ezt elérni” – nyomatékosította.
Klaus Iohannis ismételten elítélte az ukrajnai városok és polgári infrastruktúra ellen intézett orosz rakétatámadásokat. Az elnök ugyanakkor azt mondta, hogy jelenleg Romániát tekintve nem nőtt a biztonsági kockázat.
„Tegnap ismét orosz rakétákkal lőttek ukrajnai városokat és polgári infrastruktúrát. Az ilyen támadásokat az egész nemzetközi közösségnek el kell ítélnie, és véget kell vetni az ártatlan civilek legyilkolásának. Partnereivel együtt Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és az ukrán népet az Orosz Föderáció agressziója elleni küzdelemben” – mondta Iohannis.
Arra is utalt, megengedhetetlennek tartja, hogy az orosz támadók egy szuverén és független állam (a Moldovai Köztársaság) légterét használják fel az Ukrajna elleni támadásokra.
Iohannis ugyanakkor kijelentette, hogy a helyzetelemzések nem utalnak növekvő veszélyre Románia esetében.
A román elnök a megbeszélések során biztosította grúz hivatali kollégáját arról, hogy Románia határozottan támogatja Grúzia függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, és emlékeztette, hogy Románia a második legfontosabb szerepet vállalja az Európai Unió grúziai polgári megfigyelő missziójában, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a Grúzia elleni 2008-as orosz agresszió által érintett területeken kialakult helyzet monitorozásában.
Iohannis kijelentette, hogy az elhúzódó konfliktusok Abháziában és Dél-Oszétiában rendkívül káros hatással vannak a regionális biztonságra és stabilitásra, korlátozzák a társadalmi-gazdasági fejlődést, és jelentős nehézségeket okoznak az érintett régiók lakosságának. Ebben az ügyben Románia és az Európai Unió a fenntartható megoldások megtalálását, ugyanakkor Grúzia ellenálló képességének megerősítését szorgalmazza.
Grúzia elnöke szintén elítélte az ukrán városok és polgári infrastruktúra elleni orosz rakétatámadásokat.
„Ami ott történik, az elfogadhatatlan számunkra és az egész világ számára. Meglehetősen sok tapasztalatunk van Oroszország, a Szovjetunió imperialista politikájával kapcsolatban, és tudjuk, mit jelent az agresszió, tudjuk, mit jelent a megszállás, és tudjuk, mire képes Oroszország; és ez már az agresszió új dimenziója” – fogalmazott Salome Zourabichvili.
Ukrajna majd eldönti, „mikor, hogyan és mit tárgyal” a háborúról – jelentette ki kedden Klaus Iohannis. Az államfő hozzátette, egyes romániai politikusoknak gyakrabban kellene tájékozódniuk az ország és az Európai Unió hivatalos álláspontjáról.
A Salome Zourabichvili grúz államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis leszögezte, az ukránok azok, akik a vérükkel fizetnek ebben a háborúban, így csak ők dönthetnek arról, hogy „mikor, hogyan és mit tárgyalnak” a háborúról. „Ez Románia és az EU hivatalos álláspontja, és egyes romániai közjogi méltóságoknak gyakrabban kellene újságot olvasniuk, hogy legyenek tisztában ezekkel az álláspontokkal” – fogalmazott.
Kijelentésével az államfő a védelmi miniszter napokban adott nyilatkozatára reagált. Vasile Dîncu azt mondta egy televíziós interjúban, hogy a béketárgyalások jelentik az egyetlen esély a háború befejezésére, de „a világ országainak, a NATO-nak, az Egyesült Államoknak kell kialkudnia a biztonsági garanciákat és a békét” Ukrajna számára. „Ukrajna egyedül nem lesz képes tárgyalni Oroszországgal, mert az ukrajnai politikai osztály jelenleg nem engedheti meg magának, hogy felvállalja (…) a területvesztést, a végül is igazságtalan területvesztést. Ez túl nagy vereség lenne a politikum számára” – fogalmazott. Hozzátette, a béketárgyalás akkor is jobb a vérontásnál, ha csak a konfliktus „befagyasztását” eredményezné.
forrás: Agerpres
fotó: presidency.ro