Vállalni kell a megmérettetést

Szakmai előadásokkal, vásárral és bállal körítve került sor a hétvégén a Székelyudvarhelyi Mézes Napok keretében megtartott díjátadó ünnepségre, melyen a Nektária Székelyföldi Mézversenyre benevezettek kaptak e formában is visszajelzést termékeik minőségéről. A háromszéki méhészek is szép eredményeket értek el.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a három székely megye méhészegyesületeinek partnerségével megszervezett versenyre 77 méhész 155, – a felhívás szerint – kizárólag természetes eredetű mintát küldött be. Ezeket különböző kategóriákban bíráltak el: az érzékszervi bírálat után a fajtamézeket (akác, repce, napraforgó, hárs, virágméz, egyéb fajtamézek) és a mézkészítményeket a romániai méhészszövetség laboratóriumában végzett vizsgálatnak is alávetették.

Október 7-én összesen 19 arany-, 35 ezüst- és 57 bronzminősítést osztottak ki, ezekből hat háromszéki méhészeknek jutott, az ozsdolaiak egyenesen taroltak: Balázs Botond vegyes és hársméze aranyat ért, Harai István és Lukács Attila akácméze ezüstöt, utóbbi erdei méze pedig bronzminősítést kapott. A kőröspataki Pál István napraforgóméze is a legjobbak között szerepelt, míg a gelencei Kovács Sándor két bronzot mondhat magáénak. Az erdővidéki Kolumbán Sándor vegyes és akác–galagonya-mézéért szintén bronzot kapott. A Nektária Székelyföldi Mézverseny fődíját a gyergyói Hobai Józsefnek ítélték oda havasi mézéért, a legjobb mézkülönlegességért (mézharmatért) pedig Bálint Ferencnek járt a szakmai zsűri elismerése egy különdíj formájában.

– Azon túl, hogy ismét bebizonyosodott, a székelyföldi méhészeket a legjobbak között tartják nyilván, fontosabb az, hogy bizalommal lehet tőlük vásárolni, mert kiváló termékeket kínálnak. Biztos vagyok benne, hogy az idei, kissé bátortalan részvétel után jövőre sokkal többen lesznek kíváncsiak a szakma visszajelzésére, és többen megmérettetik magukat – nyilatkozta lapunknak Deák Mihály, a Kovászna Megyei Méhészegyesület elnöke, egyben maga is a zsűri tagja.

Nyilván egy első rendezvénynek megvannak a tanulságai, a termékeket illetően az, hogy az erdei, havasi és vegyes mézek a legjobbak, értékük egyenesen arányos az őket alkotó virágporok fajtájának számával. A fajtamézeknél pedig lehet még javítani a gyűjtési, pergetési technológián, hiszen itt az volt a leggyakoribb hiba, hogy nem bizonyultak elég tisztának a mézek, vagyis a fő pollenadó mellett másfajta növény virágpora is kimutathatóan „szennyezte” a mintát.

Jövőre a Nektária Mézversenyt Sepsiszentgyörgyön fogják megszervezni, árulta el Deák Mihály, erre pedig már mostantól készülniük kell a szervezőknek.