Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az elsősorban az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel és az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal szemben eljáró EPPO honlapján közzétett közleményben az áll: a testület a rendkívül nagy érdeklődés miatt megerősíti, hogy vizsgálat van folyamatban, de további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.
Az Európai Bizottság az uniós tagállamok nevében több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. Azt, hogy ennek a folyamatnak melyik része tartozik az EPPO vizsgálatának hatálya alá, nem hozták egyelőre nyilvánosságra.
Tavaly áprilisban a The New York Times című amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adagnyi vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.
Az európai ombudsman idén januárban arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra.
Az ombudsman vizsgálata során később kiderült, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Ehelyett olyan dokumentumokat bocsátott rendelkezésre, amelyek megfelelnek a bizottság belső nyilvántartási kritériumainak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez „hivatali visszásságnak” minősül, és felkérte a testületet, hogy végezzen szélesebb körű kutatást a szöveges üzenetek után.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.
Az Európai Számvevőszék (ECA), az unió költségvetési ellenőrző szerve azt állítja, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az Európai Ügyészségnek a koronavírus elleni oltások uniós szintű beszerzései mellett ki kellene vizsgálnia a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei által irányított romániai vakcinavásárlásokat is.
Pénteki közleményében a PSD emlékeztett arra, hogy az USR egymást váltó egészségügyi miniszterei hatalmas mennyiségű koronavírus elleni oltóanyagot vásároltattak a román állammal 2021-ben. A párt szerint ez a döntés azért érthetetlen, mert ezt megelőzően a kormány a lakosság teljes immunizálására elegendő vakcinamennyiség kétszeresét már megrendelte.
A PSD szerint több mint egymilliárd euró kárt okozott az államnak ez a „rendellenes” vakcinabeszerzés, és az USR akkori miniszterei, Dan Barna, Vlad Voiculescu és Ioana Mihăilă a mai napig nem magyarázták meg, hogy miért volt rá szükség. Különösen olyan körülmények között – tették hozzá a közleményben -, hogy a romániaiak oltakozási hajlandósága az európai átlagnál közismerten kisebb volt.
forrás: MTI, Agerpres
fotó: Rosta Tibor/MTI