Elfogadta a szenátus az új igazságügyi törvényeket

Döntő házként elfogadta hétfőn a szenátus az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvénytervezetet.

A jogszabályjavaslat 85 támogató és 37 ellenszavazatot kapott a felsőházban, három törvényhozó tartózkodott a voksoláskor.

A szenátus által elfogadott szöveg nagyvonalakban megegyezik a képviselőházban szeptember 27-én jóváhagyott változattal.

A tervezet többek között lehetővé teszi, hogy a bírósági ítéleteket minősített elektronikus aláírással is el lehessen látni. 

Döntő házként fogadta el a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezetet is.

A jogszabályjavaslatot 83 támogató és 37 ellenszavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.

A tervezet szövege módosult a képviselőház által korábban elfogadott változathoz képest. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság múlt héten törölte a fegyelmi vétségek listájáról „az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az alkotmánybíróság, valamint a legfelsőbb bíróság határozatainak nyilvánvaló és indokolatlan figyelmen kívül hagyását a jogorvoslati kérelmek elbírálása vagy a jogi kérdések eldöntése során”.

A felsőház ideiglenes elnöke, Alina Gorghiu nemzeti liberális párti szenátor szerint az alkotmánybírósági határozatok figyelmen kívül hagyása esetén kiróható szankciók eltörlése erősíti a bírói függetlenséget, „lehetővé teszi számukra, hogy szabadon döntsenek”.

Robert Cazanciuc szociáldemokrata párti szenátor plénumbeli felszólalásában azt mondta, az új igazságügyi törvények „szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megvédik azt minden belső vagy külső beavatkozástól”.

Döntő házként elfogadta a szenátus a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről szóló törvénytervezetet is.

A jogszabályjavaslatot 86 szenátor támogatta, 37-en ellene szavaztak, hárman tartózkodtak.

A képviselőház szeptember 20-án fogadta el a tervezetet, amelyhez néhány módosítást fűzött a szenátus. Az elfogadott változat értelmében olyan, legalább 7 éves bírói vagy ügyészi szolgálati viszonnyal rendelkező bíró vagy ügyész lehet a CSM tagja, aki az előző három évben nem részesült fegyelmi büntetésben, vagy a szankciót utólag törölték.

Egy másik módosítás előírja, hogy a legfőbb ügyész vagy a legfelsőbb bíróság elnöke nem indíthat fegyelmi eljárást az ügyészek vagy bírák ellen, ez kizárólag az Igazságügyi Felügyelet hatáskörébe tartozik.

A szenátus által elfogadott törvényszöveg leszögezi továbbá, hogy „a CSM tagjává választott bírák vagy ügyészek vezető tisztsége automatikusan megszűnik a határozat Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor”, és törölték azt a kitételt, miszerint a CSM-tagság megszűntével visszakaphatják korábbi vezető beosztásukat.

A szavazást megelőző vitán Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője kérte a három igazságügyi törvénytervezet visszautalását a parlamenti különbizottsághoz, arra hivatkozva, hogy a tervezeteket felületes vita előzte meg, és elfogadásuk a „politikai rendőrség” felélesztését vonná maga után. Târziu azt is bejelentette egyúttal, hogy nem szavazza meg a három igazságügyi törvényt.

Radu Mihail, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakcióvezetője kérte, hogy a különbizottság által elutasított módosító javaslatokat is tárgyalhassák meg a plénumban.

Az AUR és az USR indítványát elutasította a ház.

Daniel Fenechiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője arra kérte a tervezeteket bíráló ellenzéki szenátorokat, legyenek „hazafiak”, és vegyék figyelembe, hogy Románia csatlakozni óhajt a schengeni övezethez.

Robert Cazanciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kijelentette, hogy több tíz óra parlamenti vitázás eredményeképpen három olyan törvény született, amely garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmány sérthetetlenségét.

Az USR megtámadja az alkotmánybíróságon a törvényeket

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hétfő este bejelentette, hogy alkotmányossági kifogást emel a parlament által korábban elfogadott igazságügyi törvények ellen.

Közleményükben hangsúlyozták, az alakulat valamennyi szenátora a három jogszabály ellen szavazott hétfőn. Emlékeztettek, korábban kérték, hogy vegyék le a napirendről a három jogszabályjavaslatot, küldjék vissza azokat a parlamenti különbizottsághoz, és függesszék fel a vitájukat a Velencei Bizottság véleményezésének közzétételéig, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta többség azonban elutasította az igénylésüket.

Az USR szenátusi frakciójának vezetője, Radu Mihail felhívta a figyelmet, hogy a kormányprogramba foglalt vállalások között szerepel az is, amely szerint az igazságügyi rendszert érintő törvények elfogadásakor figyelembe veszik az illetékes európai szervek, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO) vagy az Európai Bizottság jelentéseit.

A felsőház alkotmányjogi bizottságának USR-s vezetője, Simona Spătaru úgy véli, a módosított törvények gyengítik az igazságszolgáltatást.

A párt volt igazságügyi minisztere, Stelian Ion felrótta, hogy a koalíciós pártok sürgősségi eljárással vitték át a parlamenten a törvényeket, így nem volt mód arra, hogy a módosító javaslatokat megvitassák a plénumban. „A Iohannis által irányított” igazságügyi miniszter és a PNL teljesen lemondott az igazságügy megreformálásáról és a korrupció elleni küzdelemről, az új jogszabályok „oligarchizálják” az igazságszolgáltatást, egy szűk, politikai alapon kinevezett bírói és ügyészi csoport kezébe adva a hatalmat – jelentette ki egy Facebook-bejegyzésben.

Ciucă: az új igazságügyi törvények megteremtik a rendszer valódi modernizációjának alapjait

A parlament által hétfőn elfogadott igazságügyi törvények megalapozzák a rendszer valódi modernizációját, az európai elvekhez igazítják az igazságszolgáltatást és megerősítik annak függetlenségét – véli a miniszterelnök.

Nicolae Ciucă egy Facebook-bejegyzésben rámutatott, a kihirdetésre váró három jogszabály hatályba lépése a helyreállítási terv kiemelt célkitűzései közé tartozik és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetésének is előfeltétele. Az új törvények „megteremtik a rendszer valódi modernizációjának alapjait, az igazságszolgáltatást összhangba hozzák az európai elvekkel, és megerősítik függetlenségét, miközben biztosítják a polgárok jogainak tiszteletben tartását” – fogalmazott Ciucă.

A kormányfő kiemelte, az új jogszabályok az illetékes intézményekkel folytatott széleskörű konzultáció eredményeként születtek meg, és kidolgozásukkor szem előtt tartották mind a Velencei Bizottság, mind az MCV keretében megfogalmazott jelentések ajánlásait.

forrás: Agerpres

fotó: Senatul României/Facebook