Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A módosítás értelmében azok a személyek, akik a kötelezően vagy önkéntesen befizetett hozzájárulást választják, csak a befizetett hozzájárulások értéke és a szerződés végső összegének különbségére kell adózzanak.
Így azok, akik a kötelező magánnyugdíjalap mellett, az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói (IV. pillér) nyugdíjalaphoz való hozzájárulást választják, a befizetett összegek értékét meghaladó összegre kell a 10 százalék jövedelmi adót befizetniük az államkasszába, ezáltal jelentősen nagyobb lesz a végső nyugdíj értéke.
Csép Éva-Andrea, az RMDSZ munkaügyi szakpolitikusa, parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője elmondta: „feloldottuk a kettős adózás problémáját a ma megszavazott törvénykezdeményezéssel, hiszen azok a személyek, akik pl. a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjalaphoz (III. pillér) való hozzájárulást választják, havi kifizetéseket eszközölnek a nettó fizetésükből, abból amelyből már minden adót és illetéket befizettek az államnak, többek között a 10 százalékos jövedelemadót is. A szerződés időtartamának lejártakor, amikor a kedvezményezett hozzáférne a magánnyugdíj számláján összegyűlt pénzösszeghez, újabb 10 százalékos adót kell fizetnie arra az összegre is, amelyre már egyszer befizette ezt. Tehát duplán adózna. Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek futamidőn belül felbontják az alapkezelővel a szerződést, hiszen nem hozza az általuk várt összeget, és becsapva érzik magukat az állam részéről.” – nyilatkozta.
A munkaügyi szakpolitikus elmondta, a törvénymódosítás további célja szorgalmazni az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói nyugdíjalaphoz (IV. pillér) való hozzájárulást, hiszen az időben elkezdett pénzügyi megtakarítás, gazdasági biztonságot és függetlenséget ad az idős évekre. 2021 végén 7,7 millió személy járult hozzá a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), míg önkéntes nyugdíjalappal csupán 560 ezer személy rendelkezik. „Az RMDSZ célja a pénzügyi biztonság és fenntarthatóság megteremtése, valamint megfelelő jogi keretet biztosítani az önkéntes magánnyugdíjalapok adóztatására vonatkozóan, hogy mindez költséghatékony és kifizetődő legyen a nyugdíjasok számára. Meg kell védenünk őket a diszkriminatív intézkedésektől” – tette hozzá.
Csép Éva-Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), való hozzájárulás 3,75 százalék, amely 2024 januárjától 4,75 százalékra nő majd, viszont még mindig a 6 százalékos kitűzött érték alatt van. Fontos kiemelni, hogy azok a befizetők is igényelhetik a kötelező magánnyugdíjalaphoz befizetett összeget, akik munkaképtelenné váltak, valamint elhalálozás esetén az örökösök is, amennyiben kérést tesznek le ennek igénylésére, ezt nem utalják automatikusan. Ehhez pedig elengedhetetlen tudni, hogy családtagjaink milyen alapkezelővel vannak szerződésben. „A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság oldalán a személyi adataink segítségével lekérdezhetjük, hogy melyik alapkezelőnél van a saját, vagy hozzátartozóink kötelező magánnyugdíjalapja. A hatóság 10 napon belül e-mailen értesít az alapkezelőről, ahol folyamatosan követni tudjuk majd a havi hozzájárulásunk értékét.” – mondta el a képviselő. A formanyomtatvány ITT elérhető.
A törvénytervezet az államelnöki kihirdetés után, 2024. január 1-jétől lép hatályba.
forrás: RMDSZ
fotó: pexels.com
Mit is tennénk azeremdéesz nélkül?! Most tette a kötelességét, de úgy érzi a halandó mint a bankautomata tapsolását a kiadott fizu után! Ki tudja még mi lesz 15-20-25 év múlva?! A gazdag búsás juttatást fog kapni, a munkás alamizsnát!!!