Ha akarunk, lehet változtatni

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget az I. Háromszéki romakonferencia, melyet október 21-én, pénteken szervezett Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete és az Erdélyi Roma Testvériség Egyesület (ERTE). A Lehetőségek a roma közösség szegregációjának felszámolására Háromszéken cím alatt összehívott konferencián háromszéki önkormányzati vezetők, a roma közösség képviselői, valamint a roma közösségben dolgozó szakemberek vettek részt.

„Ez a konferencia nem valaminek a kezdete, hanem a már zajló munkának egy állomása. Megyeszerte sok és jó szakember dolgozik a roma közösségben, így ez a konferencia kiváló lehetőség, hogy az eddigi eredményeket kiértékeljük, és megbeszéljük a következő lépéseket” – emelte ki Bodor László, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke.

Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület (röviden: GAL Sepsi) elnökeként beszélt a mélyszegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők felzárkóztatását célzó munkájukról. Kiemelte: „a Sepsi GAL egy olyan program, mely sok türelmet igényel, de hosszú távon azt a célt szolgálja, hogy javítsuk a lakosság közérzetét Sepsiszentgyörgyön”.

„Ha munka van, minden van!” – mondta a konferencia nyitóelőadásán Sztojka Attila roma szociálpolitikus, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Előadásában rámutatott, nem szabad olyan úton elindulni, olyan partnerséget kötni, melyek az etnicizálást hangsúlyozzák. A romakérdés emberjogi megközelítése nem működik. „Itt, a teremben embereket látok, és ez így van jól. Azért kell a problémával foglalkoznunk, mert egy-egy település életminősége ezen múlik. A nehézségek és hátrányok halmozódnak, ezért kell minél hamarabb beavatkozni, megerősíteni társadalmi szerepvállalásunkat. Ez viszont folyamatos munka kell legyen” – nyomatékosított a kormánybiztos.

Makkai Péter, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a romakérdés összetett, sok szakpolitikához tartozó kérdést felölel. Az iskolaelhagyás oktatási, a foglalkoztatás munkaügyi, de sok egészségügyi, szocio-medikális kérdést tartalmaz. „A kérdés az, hogy akarunk-e változtatni. Mert ha igen, akkor lehet változtatni” – fogalmazta meg véleményét az államtitkár.
A második panelben a lehetőségekről beszéltek a szakemberek, választ keresve arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e a hátrányból erőt kovácsolni. A jó példák ereje címszó alatt osztották meg gondolataikat azok a civil szervezetek képviselői, akik évek óta roma közösségekben tevékenykednek.

Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat önkéntes koordinátora, Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas háromszéki koordinátora, Torma Vera, a Diakónia Keresztyén Alapítvány gyermek- és családsegítő szolgálat vezetője és Bokor Attila háromszéki kisebbségekért felelős tanfelügyelő beszélt tapasztalatairól.

Az utolsó panelben a leányanyák és a gyermekelhagyás kérdéskörét járta körbe Dima Éva, az Erdélyi Roma Testvériség Egyesület alelnöke, Kalányos Ottó, alcsíki katolikus segédlelkész, Szász Katalin Melinda, Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese és Veres-Nagy Tímea, a GAL Sepsi Egyesület projektmenedzsere. Mint rámutattak: a hangsúly a prevencióra kell kerüljön. A jelenlevők szerint sokszor nem is feltétlenül a jól képzett szakembereknél van a megoldás kulcsa, hanem a közösség tagjainak bizalmát élvező, a közösségből származó mediátoroknál.

A tanácskozás végén a résztvevők elfogadtak egy zárónyilatkozatot, melyben leszögezik, hogy rendszeresen szerveznek tematikus konferenciát, ugyanakkor az elkövetkező időszakban olyan, a megyére kiterjedő kutatási programot indítanak el, amely elősegíti a tervezést, és tudományos alapra helyezi a két közösség közti párbeszéd elősegítését.

(RMDSZ-közlemény szerkesztett változata)

Fotó: Kocsis B. János