A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kutatás eredményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) számoltak be kedden a vizsgálatban együttműködő intézmények – az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Biológiai Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), valamint az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport – munkatársai.
Bősze Szilvia, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának munkatársa felidézte, hogy már évek óta együtt dolgoznak az ELTE Biológiai Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaival. A közös munka során baktériumok ellen keresnek olyan hatékony szereket, amelyek képesek a kórokozók visszaszorítására. Amikor feltűnt a SARS-CoV-2, úgy gondolták, hogy az együttműködést folytatva találhatnak olyan vegyületet, amely hatékony lehet a korokozó ellen is.
Az ELTE kutatóinak feladata a természetes növényi vagy gombaeredetű vegyületek izolálása, ezen frakciók tisztítása, a tiszta kémiai entitások előállítása, valamint ezek kémiai és szerkezeti jellemzése volt. Miután ezeket megtalálták in vitro szelektivitási vizsgálatokat végeztek a Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársai. Azt vizsgálták, hogy van-e toxikus hatásuk a vegyületeknek az egészséges emberi sejtekre. A talált vegyületek antivirális aktivitását pedig az NNK magas biológiai biztonságú laboratóriumában tesztelték.
Boldizsár Imre, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy jelenleg a gyógyszerpiacon található hatóanyagok jelentős része természetes hatóanyagokon alapul: vagy konkrétan természetes hatóanyagok, vagy ezeknek valamiféle származékai, vagy most már szintetikusan előállított, de valamikor természetes forrásokból megismert hatóanyagok.
Mivel a gombák gazdagok olyan anyagokban, amelyeknek valamiféle biológiai hatásuk van, a kutatócsoport növényi és gombaanyagokat vizsgált. Olyan endofiton gombákat kerestek, amelyek talajban élnek és fenntarthatók izolátumként.
Mivel egy új vírusról volt szó, az összes kísérleti paramétert optimalizálni kellett. Ennek első lépése volt a vírus izolálása, majd meghatározták a gazdasejtet, amely alkalmas lehet a tesztrendszerben a talált anyag vizsgálatára – ismertette a vizsgálat következő állomását Horváti Kata, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa, hozzátéve: fontos szempont volt, hogy olyan hatóanyagot találjanak, amely nem toxikus a gazdasejtre. Több tucat anyag vizsgálata után bukkantak rá egy olyan vegyületre, amely megfelelt a kitételeknek.
Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője azt hangsúlyozta, hogy a korokozókkal folytatott küzdelem örök versenyfutás, mindig újabbak jelennek meg, amelyekre fel kell készülnie a világnak. Ez nagy erőfeszítést igényel – mutatott rá, hozzátéve, hogy a vizsgált vegyületek közül 10-100 ezerből egy jut el addig, hogy gyógyszer legyen belőle.
A kutatók tájékoztatása szerint a következő lépés, hogy állatokon teszteljék a hatásos vegyületet. A vizsgálatokat a tervek szerint hörcsögökön végzik majd el, mert ezek a rágcsálók sokkal érzékenyebb a koronavírusra, mint az egerek. Ezután következhetnek a fázisvizsgálatok az akkreditált klinikai független szervezeteknél, és hat-tíz év múlva lehet gyógyszer a találmányból.
Kiemelték, hogy nagy előnye a felfedezett vegyületnek, hogy a jelenlegi vizsgálatok szerint nem befolyásolja a hatékonyságát a mutációk megjelenése. Nemcsak egy variánsra, hanem többféle variánsra is hatékony, vagyis variánsfüggetlen.
„Ezek a gombák a természetben még soha nem találkoztak ezzel a vírussal, ezért előfordulhat egy olyan szerencsés helyzet, hogy egyáltalán nem alakul ki rezisztencia” – magyarázta Kovács M. Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa.
Jelenleg a felfedezés szabadalmi eljárása folyik, amelynek február elején lesz eredménye. A kutatók úgy vélik, jó esélyük van a nemzetközi szabadalomra.
„Ennek az anyagnak van egy egyértelműen bizonyított, nagyon erős antivirális hatása a SARS-CoV-2 ellen, és ez nagyon erős eredmény” – hangsúlyozta Kovács M. Gábor, megjegyezve, hogy nagyon sok hatóanyagot próbáltak már ki a koronavírus ellen, de nagyon kevés hatott.
A kutatók elmondták, hogy szeretnék tovább folytatni a közös munkát. Jelenleg azt vizsgálják, hogy további vírusokra hogyan hat ez a vegyület.
forrás: MTI
fotó: Árvai Károly/MTI