Önvallomás nem csak versben

A versélmény mellett Császár Katalin és Máthé Izabella fuvolaművészeknek köszönhetően zeneiben is részesültek mindazok, akik a közönségriasztó időjárás ellenére kedd este felkeresték a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termét, hogy részt vegyenek a kézdivásárhelyi születésű, de jelenleg Budapesten élő és tevékenykedő Fekete Vince szerzői estjén. Ugyanakkor betekinthettek a költő, író műfordító emlékeibe, gazdag érzelem- és gondolatvilágába is.

Fekete Vincét, az alkotót és az embert az általa felolvasott versek mellett néhány, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató által párba állított fogalom mentén kifejtett véleménye, elhangzott önvallomása jóvoltából ismerhette meg behatóbban a hallgatóság.

Az otthon–itthon szópár kapcsán az alkotó Budapesten élő kézdivásárhelyi székelyként határozta meg magát és válaszát a Szonda Szabolcsnak ajánlott, Amikor és amikor című verse részleteinek a felolvasásával egészítette ki. Ebből idézzük az elhangzott harmadik szakaszt.: „Két világ között jövünk- / megyünk az elképesztő / honvágyban, / két világ között / vágyunk vissza innen / oda, vagy valahova, még / ha beleőrülünk, akkor is, / hogy valamiképpen / eltompítsuk, hogy / lecsavarjunk a hangerőből, / elnémítsuk ezeket a felénk / kapkodó / képeket, hangokat, / amelyek már csak / képzeletünkben léteznek.”

A baráti hangulatú találkozón többek között még megtudhattuk, hogy az első „versikéjét” hatodik gimnazistaként írta, a két világháború között Magyarországon kiadott kalendáriumok egyikében megjelent költemény elolvasásának a hatására.

Fotó: Solymosi Incze Enikő