Múltunk a Poszkár-tetőn

Szombaton, október 29-én avatják fel a Poszkár-tetőn a Biró Erika szörcsei lelkipásztor, Miklós Barna és Biró Attila civil kezdeményezése eredményeképpen a Háromszéki Népfőiskola támogatásával létesülő nemzeti emlékhelyet. A részletekről Biró Erikával beszélgettünk.

Az emlékhely ötletének felmerülésére így emlékszik Biró Erika: „Tavaly októberben őrtűzgyújtáskor ötlött fel bennem, hogy ide, a Poszkár-tetőre érdemes volna emlékhelyet létesíteni. Akkor még nem gondolkodtam az épület arculatán, sőt, azonnal el is hessegettem a gondolatot, hiszen abszurdnak tűnt, hogy valaha megvalósíthatnánk azt. Ám nem hagyott nyugodni, így leültem és felvázoltam az általam elképzelt emlékhelyet. Miután a rajz elkészült, akkor is állandóan az lebegett előttem, hogy ez nulla anyagi háttérrel lehetetlen vállalkozás, ám továbbra is ott motoszkált bennem”, ecsetelte vívódásait.

Az eredeti ötlethez viszonyítva némiképp módosultak a tervek. „A kezdeti elképzelés szerint hat szobor (Nimród, Hunor, Magor, Attila, Csaba, Árpád) lett volna egy kör alakú, a Szent Korona alakját ábrázoló építményben, melynek közepén az Életfa kap helyet. Faragókat kerestünk, jelzem, induláskor semmi támogatásunk nem volt, és a jelentkezőkkel is tudattuk, hogy civil kezdeményezésként nincs anyagi alapunk munkájuk kifizetésére. Hálásak vagyunk, amiért így is elvállalták. Közben a tervezett hat szobor mellé »bekérezkedett« Szent István- és Szent László-király, és a faragók ezek elkészítését is elvállalták. Az Életfába Babba Mária arca, emellett Nagy-Magyarország és egy kardot tartó turulmadár van belefaragva. Nagy-Magyarország legészakibb-, -délibb, -keletibb és -nyugatibb településeinek neve is a térképre lett vésve”, részletezte. Köszönetképpen álljon itt a faragók névsora: Szabó Ottó (Szent István, Atilla és Nimród királyok szobrait faragta), Konnát László (Csaba királyfi), Winkler Imre (Árpád), Péter Barna (Hunor), Réti Zoltán és Haszmann József (Magor), Farkas István (Szent László), Datki Sándor (Szent Korona), Kosztándi Géza (Életfa), az ajtó–ablakok készítője Koncz Attila.

Az ötletgazda úgy véli, a ténynek, hogy sikerült megvalósítani a kezdetben kilátástalannak tűnő ötletet, több üzenete is van. „Ismét bebizonyosodott, hogy összefogással, jó szándékkal, akarattal és a Jóisten segítségével a székely ember bármire képes. Végig úgy éreztem, hogy az emberi támogatás mellett óriási isteni segítséget kaptunk, és nagy összefogás alakult ki mind a támogató cégek, mind az önkéntesek részéről. Ez üzenet nem csak a helyieknek, hiszen az összefogás a határon túlra is átnyúlik, terveink megvalósításában magyarországi barátaink, ismerőseink is támogattak. A másik üzenet meg az, hogy egyek vagyunk. Ez egy olyan nemzeti emlékhely, amely megmutatja, hogy mi határoktól függetlenül egy helyre tartozunk. Az emlékhelyben megjelenítődik a múltunk, melyre büszkének kell lennünk.

Tulajdonképpen egy történelemlecke, hiszen végigvezet a magyar nép történetén Nimródtól kezdve a keresztség felvételén át a jelenig. A jövőbe is mutat, mert, aki visszanéz a múltjába és onnan merít erőt, annak lehet reménye arra, hogy a jövőben is megmaradjon.”

Biró Erika szerint az emlékhely jelentősége messze túlmutat Székelyföldön. „Kárpát-medencei léptékű a jelentősége, hiszen ehhez fogható emlékmű nem készült máshol. Vannak szobrok, emlékhelyek, részletek, de ehhez hasonlóan sehol sincsenek összefogva. Nem felekezeti, hanem történelmi jellegű emlékhely”, summázott.

Az emlékhelyavató október 29-én 13 órakor kezdődik, a helyszín Felsőlemhényből a Veresvíz irányába vezető aszfaltúton megközelíthető.

Fotó: Biró Erika