Gelence a követendő példa

Most, amikor országos szinten, de Európa viszonylatában is kihívásokkal teli télre készül a települések zöme – kicsik és nagyok egyaránt –, Gelence abban a szerencsés helyzetben van, hogy elmondhatja magáról: egy lépéssel az energiaválság előtt jár. Ehhez az kellett, hogy időben bekapcsolódjanak az innovatív fűtésrendszerek kiépítésébe, és folyamatosan építkezzenek ezen a területen.

A fenntartható fejlődés, zöld energia témakörét körüljáró kerekasztal-beszélgetésnek is beillett az az esemény, amelyet múlt pénteken délelőtt tartottak Gelencén: a község egy Norvég Alap által támogatott projektet indított útjára. A pályázat keretében három biomasszakazánt, traktort és pótkocsit szereznek be, előbbiek három középület: két iskola és a sportcsarnok korszerű fűtését látják majd el, a munkagépek az ehhez szükséges biomassza szállításában lesznek hasznosak.

Mint arról már röviden beszámoltunk, az önkormányzat épületében szervezett rendezvényen Ilyés Botond János polgármester köszöntötte a jelenlevőket, a projekt előzményeit és részleteit Sebestyén Tihamér projektvezető ismertette. Felszólalt Ráduly István, Kovászna megye prefektusa, majd Fejér László Ödön szenátor is, mindketten a nagyközség érdemeit méltatták.

Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere vázolta a céhes város „zöld törekvéseit”, Vajda Lajos a klaszterek aktív szerepét hangsúlyozta a szakemberképzésben, illetve az információ, innovatív megoldások idejuttatásában.

Ilyés Botond polgármester Gelence figyelemre méltó eredményeire mutatott rá az önellátásra való törekvés fele vezető úton. Ezen a területen is további fejlesztéseket terveznek, emelte ki az elöljáró, hiszen kis mennyiségű őrlemény előállítása kevésbé hatékony, mint ha „nagyban gondolkodnak”. Biomassza előállítására alkalmas hulladékot begyűjtő központ létesítésére, illetve nagy teljesítményű őrlő beszerzésére pályáznak majd a továbbiakban.

Az útjára indított jó példa szerencsére ragadós, a községben van már pékség, vendéglő, panzió is, amely őrleményes fűtésrendszert használ, némelyik az önkormányzaténál nagyobb teljesítményűt is, ismertette Ilyés Botond. Örömmel nyugtázta azt is, hogy a széldöntések által leterített erdők kitakarítására létesült gatterek nyomán felgyűlt nagy mennyiségű fűrészkorpa a korábbi megoldandó gondból hasznos erőforrássá, nyersanyaggá lépett elő.

Kiemelte: az önkormányzat mostani fűtésrendszere még a jelenlegi megemelkedett faárak mellett is 40–50%-kal olcsóbb, valamint egy elektromos áramot előállító napelemes rendszer is beüzemelésre vár, ott akkumulátoros szigetrendszert kell kiépíteni.

Gelence célja egyértelmű: minél zöldebb településsé válni, és önellátásra törekedni, az ehhez vezető úton a kézdiszéki helységek közül élen jár a község. További, de korántsem mellékes pozitív hozadéka az eddig elért eredményeknek, hogy – sok más faluval és várossal ellentétben – a kultúrát, a közösségi életet nem kell feláldozni a gazdasági és energiaválság oltárán, hiszen ki tudják fűteni a számos rendezvénynek, közösségi eseménynek helyet adó, szépen felújított, korszerű kultúrotthont.

A programindító beszélgetésen Sebestyén Tihamér vázolta azt az utat, amelyet követve Gelence elérhette a jelenlegi szerencsés helyzetét. 2016-ban már 10 éves bioenergia-fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a község számára, külföldi jó példák alapján. 2021-ben ennek megvalósítására kértek támogatást a Norvég Alaptól, amit el is nyertek, a Bioenergia-kapacitás fejlesztése a közösség számára néven futó projekt életbeültetésének 20%-ánál vannak jelenleg, hangzott el. A most vásárolt három biomasszakazán egyike a Jancsó Benedek Általános Iskolába kerül, a 15 éves rendszert cserélik le, amely jelenleg 50–60%-os energiahatékonyságú, duális, korpa-plusz tűzifaalapú. Egy másik a sportcsarnok automatizált fűtésrendszerének alapja lesz, (ott most elgázosító kazán működik), a harmadik kazán a „felső”, azaz 2-es számú iskolát szolgálja majd, ahol jelenleg tűzifa- alapú rendszer van. A biomassza-ellátó értéklánchoz szükséges eszközöket is beszereztek, van már tárolóhelyiség, az eszközök kezelését pedig felkészítőn sajátítják el az üzemeltetők.

A teljes projekt a következő 12 hónapban valósul majd meg, a folyamat végén az a cél, hogy a község minden középületét biomasszarendszerrel lássák el. A 250 ezer eurós projektköltség 85%-át a Norvég Alap biztosítja, a fennmaradó 15% önrészt a helyi önkormányzatnak kell hozzátennie.

Sebestyén Tihamér egy augusztus és október között, 102 válaszadón alapuló helyi felmérés eredményeit is ismertette, ennek végkövetkeztetése, hogy pozitív irányba alakul a mentalitás, fejlődik a helyi közösség percepciója. A zöld energia, fenntarthatóság témaköre nem ismeretlen a gelenceiek számára, egyre inkább a köztudat része – fogalmazták meg a megnyugtató végszót.