Ebgondok megoldva

Rákosi Árpád polgármesterrel megvalósításokról és tervekről, többek között csatornázásról, telekkönyvezésről és iskolafelújításról beszélgettünk.

Amint arról már írtunk, a község önkormányzata lépett az egyre több gondot okozó kóbor kutyák ügyében. „A kóborkutya-téma megoldódni látszik, hiszen szerződést kötöttünk a kézdivásárhelyi Benji Állatvédő Egyesülettel, melynek munkatársai hetente megjárják magukat a faluban, és próbálják meggyőzni az ebtartó gazdákat, hogy állataikat ne az utcán tartsák” – osztotta meg lapunkkal az elöljáró. Megjegyezte, ebből vita is kerekedett a közösségi oldalakon. „Nehéz megváltoztatni a régi beidegződéseket. Régebb nem okozott gondot a székely ember számára, ha egy tehéncsorda vagy juhsereg végigvonult az utcán, a kóbor kutyák pedig a mindennapok tartozékai voltak. Most ezt próbáljuk módosítani, és a mentalitásváltás nem megy könnyen, sokan ellenkeznek, de még többen egyetértenek az általunk talált megoldással, amely a törvényes előírásoknak is eleget tesz” – nyugtázta.

Kataszterezés újratöltve?

A több hónapja bezárt benzinkút ügyében is érdeklődtünk az elöljárótól. „Sajnos, a jelek szerint jövő tavasz előtt biztosan nem nyithat újra az üzemanyagtöltő-állomás. Legutóbb említettem, hogy az ingatlan az önkormányzat tulajdonába kerül, és ez a mai napig folyamatban van. Telekkönyvezték a helyi tanács nevére, ám a prefektúra jogászai abba kötöttek bele, hogy egy ilyen termelőegységet nem lehet bérbe adni, hanem koncessziós szerződéssel lehet közhasználatba adni, hiszen az a község köz-, nem pedig magánvagyona. Emiatt újra kell papírozni mindent. A legnagyobb gond, hogy nem tudtuk időben frissíteni a község vagyonleltárát, amely csak miniszteri rendelettel lehetséges. Ahhoz, hogy vagyonleltárba vehessük, egy sor feltételnek kell eleget tenni, mint például a telekkönyvfrissítés, hiszen abban az illetékeseknek nem tetszik a bejegyzés címe, és hasonlók. Magyarán a bürokrácia késlelteti az előrelépést az ügyben. Amint megtörténik a vagyonleltárba vétel, el lehet indítani a koncessziós szerződés megkötésének procedúráját” – jegyezte meg a polgármester.

A községben a romániai földterületek tulajdonjogi problémájának megoldását célzó kataszterezési program keretében 2019-ben elkezdődött ingyenes telekkönyvezés hamarosan egy következő szakaszba lép, újságolta Rákosi.

– Ígéretek szerint december folyamán véglegesítik az új adatokat, s amennyiben ez megvalósul, úgy hamarosan megtörténhet azok kifüggesztése. 11 ezer telekkönyvről van szó, ami irdatlan mennyiség. Gondolkozunk a megfelelő helyszínen, ahol közszemlére tárhatjuk azokat. Azt követően hatvan nap áll majd a lakosság rendelkezésére az esetleges panaszok benyújtására. Statisztikák szerint a fellebbezések aránya 10–15 százalékot tesz ki. Bízunk benne, ez mielőbb megtörténik, az egész majd attól számítva három év múlva válik véglegessé. Vélhetően mindenki első nap látni szeretné, „hogyan áll a szénája”, ám nem győzöm hangsúlyozni, elegendő idő áll majd rendelkezésre az esetleges félreértések tisztázására. Ha pedig valaki például külföldön ráébred, hogy az említett hatvannapos időszakot elszalasztotta, nincs veszve semmi, hiszen az elbirtoklások három évig bíróságon megtámadhatók – hangsúlyozta.

Vezetékes vizet Albisba

A Dálnokkal közös szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését célzó projekt keretében immár Csernátonban dolgoznak. „Két hete láttak munkához a faluban, reméljük, az időjárás lehetővé teszi a haladást” – jegyezte meg Rákosi. Az albisi vízhálózat önerőből való kiépítése a prioritások között szerepel, tette hozzá.

– Az engedélyeztetések szakaszában van a projekt. Vállaltuk jó pár évvel ezelőtt, hogy az említett csatornahálózat üzembe helyezése előtt vezetékes vizet viszünk a faluba, így kötelesek vagyunk ezt megvalósítani – húzta alá az elöljáró. – Ezt önerőből finanszírozzuk, és mivel az árak igencsak »elszálltak«, vélhetően a jövő évi költségvetésünk beruházásra, fejlesztésre szánt részét zömében »elviszi«. Albisban a csatornázási munkálatok ásás-részével végeztek, annak átadási határideje jövő év vége, így azt megelőzően el kell készítenünk az ivóvíz-hálózatot. A Dálnokkal közös projektre visszatérve, annak egyik jelentős pluszhozadéka számunkra, hogy 500 ezer euróból megújíthatjuk az ivóvízhálózat vízbefogás-rendszerét is. Ez óriási dolog lesz, hiszen, bár az Anghel Saligny-program keretében sikeresen pályáztunk vízhálózat-bővítésre, annak megvalósításáig ez remek átmeneti megoldás az ivóvízminőség javítására.

Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében is pályáznának a szennyvízhálózat további bővítésére.
– A Dálnokkal közös projekt megvalósítása után Alsócsernáton 95 százalékban le lesz födve a hálózat által, mindössze 1–2, nehéz terepen létrehozott utca képez ez alól kivételt. Felsőcsernáton is mintegy 70 százalékos lefödöttséget mondhat magáénak, Ikafalván azonban nincs csatorna-, sem ivóvízhálózat, így a tervben levő pályázat főként az előbbi kiépítését célozná. Az ivóvízhálózatot a kis faluban a már említett Anghel Saligny-program révén építenénk ki – fogalmazott a község első embere.

Végezetül megjegyezte, a felsőcsernátoni iskola energetikai korszerűsítését célzó, Környezetvédelmi Alaphoz (AFM) benyújtott pályázat ügyében is történt előrelépés.

– Jó másfél éve nem történt előrelépés, ám a napokban ismét megmozdultak az illetékesek, kisebb pontosításokat kértek a dokumentációban, így reménykedünk, hogy mielőbb kedvezően bírálják el a projektet, és megtörténhet a tetőszerkezet javítása, emellett nyílászárókat cserélnénk, és a padlózatot is felújítanánk – summázott. 

Fotók: Iochom István