Időtálló és időszerű üzenet

A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház újra műsorra tűzte a Nagy-Kopeczky Kálmán által rendezett Betlehem című angyaljátékot. Az előadás különböző népi, illetve egyházi betlehemes játékok, karácsonyi dalok, valamint különböző irodalmi alkotások alapján, Nagy-Lázár Kincső és a bábszínház néhai vezetője által írt önálló történet.

A darab Jézus születésének misztériumát követi végig úgy, hogy egy egységes képet nyújtson erről a csodáról. A produkciót advent időszakában játsszák, az első előadást november 27-én, vasárnap 18 órától tekintheti meg a közönség. Az előadást a régi formában mutatják be, melyben Nagy-Lázár József mellett Nagy-Kopeczky Kristóf és Daróczi Klári lép fel.

A Betlehem című előadást 2003-ban láthatta először a sepsiszentgyörgyi közönség. Tíz éven át volt műsoron, több mint 200-szor játszották. Az előadás létrejöttéről, mondandójának időtállóságáról, a karácsonyhoz fűződő érzésekről beszélgettünk Nagy-Lázár Józseffel és Nagy-Kopeczky Kristóffal.
– Húsz évvel ezelőtt egy karácsonyi estén fogalmazódott meg a Betlehem előadás ötlete. Munka után, hazafelé tartva Nagy-Kopeczky Kálmánnal felfigyeltünk arra, hogy december 24-én délután tele volt a város sétálókkal. Az egyik szülő kint volt a kicsikkel, míg a másik várta otthon az angyalt. S akkor fogalmazódott meg bennünk, kisgyerekes apákban, hogy kellene valamit csináljunk. Ez 2002-ben volt, és a rákövetkező évben, december 24-én mutattuk be az előadást. Ez egy mérföldkő volt a bábszínház életében. 2014-ben készítettem én is egy adventi előadást, az Ég ölelkezett ím, akkor a Földdel címmel, és az volt az ötlet, hogy a két produkciót felváltva játsszuk. A Betlehem előadásnak az egyik erőssége a zenei része. A közismert karácsonyi dalok át vannak írva reneszánsz dallamokra. A szöveg ugyanaz, de más a dallam. A báb-, díszlet-, jelmeztervező Simó Enikő, a zenei vezető pedig Filip Ignác – elevenítette fel a történteket Nagy-Lázár József bábszínész.

Mint kiderült, a vasárnapi előadás az eredeti alkotás reprodukciója, nincs változtatás benne.
– Ez az előadás ugyanaz, mint amit Kálmán rendezett, azok a gondolatok, amiket az az előadás közölt, azok ma is érvényesek. Felgyorsult a világunk, mások a realitások, mint 20 évvel ezelőtt, de az alapgondolat – megváltás és szeretet – most is időszerű. Koncepcionálisan van az előadásban egy nagyon erős üzenet: a bűnbocsánat, a gyerekek szintjén megfogalmazva. Álmomban sem fordult meg, hogy Kálmán fiával, Kristóffal fogom ezt az előadást egyszer játszani – mondta Nagy-Lázár József.
Nagy-Kopeczky Kristóf a Tamási Áron Színház ifjú színésze, akit erős szálak fűznek a bábszínházhoz. Kisgyerekként minden előadást megnézett, a Betlehemet is több alkalommal látta.

– Igazából minden évben legalább kétszer megnéztem, ebből az egyik az angyalváró volt. Én tényleg a bábszínházban nőttem fel, itt ültem próbákon, vannak halvány emlékeim ennek az előadásnak a felújító próbáiról is. Sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy az adott előadásban én mit játszanék el. A Betlehemben, egyszer 2010-ben én is benne voltam, csillagként átsétáltam a színpadon. Édesapámmal az utolsó beszélgetéseink egyike is arról szólt, hogyha játszhatnék bármelyik előadásában, amit ő rendezett, s hogy melyik lenne, én pedig a Betlehemet mondtam. S mondta, hogy abban voltál már csillag, de én angyal szeretnék lenni, válaszoltam. S ez jutott eszembe, amikor megkerestek a bábszínháztól, hogy felújítsák ezt az előadást, s feltették a kérdést, hogy vállalnám-e a szerepet. Álmaimban sem gondoltam, hogy teljesül a kívánságom, s a két angyalból az egyik én leszek – újságolta a fiatal színész.

Kíváncsiak voltunk, hogy érintettsége okán másként készül-e erre a szerepre, mint egy másik, számára érzelmileg nem annyira közelállóra.

– Itt felújítunk és átveszünk. Valamennyi belekerül abból, ami én vagyok, Nagy-Kopeczky Kristóf, de az elsődleges célom, hogy édesapám szellemisége, és az ahogyan ő létezett a színpadon, annak az esszenciáját valamiképp megfogjam. És ez nekem nagyon nehéz, mert nem véletlenül nem lettem bábos. Szóval más a kulcs, de egy tőről fakad mindkettő, és maga a munka az ugyanannyira kellemes, jó. Csak van egy erős lelkiség mögötte számomra. Megterhelő volt, és keresem az utakat, hogy minden a helyére kerüljön, és valahogy felérjünk a Jocó szintjére, aki már 200-szor játszotta ezt a szerepet, hogy ne kelljen leereszkedjen hozzánk, hanem mi tudjunk felnőni az ő szintjére – vallotta be Kristóf, aki arra is kitért, szerinte mit mondana az édesapja, ha látná ebben a szerepben.

– Kiemelne mindent, ami nem jó, és ez lenne a legjobb, amit tehetne. Igazából ilyen volt a viszonyunk. Mindig segített, és arra hívta fel a figyelmet, hogy hol tudok továbbfejlődni, és hol botlik valami. De éreztem, hogy legbelül mindig büszke volt a fiára. Igyekszem ebben hinni, hogy büszke rám, és mosolyogva néz le. Ha most úgy dolgoznánk, hogy ő rendező és én a színész, akkor az egy kemény munkafolyamat lenne, de kellemes. Én az egyetemen egyszer azt mondtam, hogy olyan őszinte partnerem, mint édesapám, színpadon nem volt, és egy ideig szerintem nem is lesz – részletezte.

– Gyerekkoromból van egy belső képem az előadásról: a kis Jézus jön felém egy mozgólépcsőn – a mozgólépcsők izgalmasak voltak számomra akkor –, és én be kell engedjem. Mert ez volt az a gondolata az előadásnak, ami engem a legjobban megfogott. Sajnáltam, hogy Máriát és Józsefet nem fogadták be Betlehemben, és úgy gondoltam, ha hozzám jönnének, beengedném. Ez melegséggel töltött el. Most, hogy konstrukciójában átlátom, és kezdem érteni, hogy miről is szól ez az előadás, alkotóként ennek a belső melegségnek, a karácsony esszenciájának, a szeretetnek az átadása a célom – mutatott rá.

Az előadás helyszíne a Cimborák Bábszínház stúdióterme (Szabadság tér 1. szám). Megtekintése 4 éves kortól ajánlott. Jegyeket foglalni, az előadással kapcsolatban érdeklődni a 0755.335.400-as telefonszámon, Csüdöm Eszternél lehetséges.

Fotó: Ördög-Gyárfás Ágota