Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Beleolvasva Száva Csanád költő, író, műfordító első meséskötetébe, újra megbizonyosodhatunk, hogy a meseolvasóknak nincsen meghatározott korosztálya és a mese örök” – fogalmazott a szép számban egybegyűlteket köszöntő házigazda, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
„Meséi, gyermekversei megjelentek folyóiratokban, többek között a Napsugárban, valamint antológiákban. Kolozsváron él, sétál, kóborol és bóklászik” – írják a szerzőről a könyv fülszövegében. Ennek a felolvasója, Tamás Dénes kérdésére adott válaszából a csíkszeredai születésű (1979) Száva Csanádtól megtudhattuk, hogy Kolozsvár „kitüntetett helyet” foglal el az életében, hiszen ebben a városban volt diák, és ugyancsak itt él és alkot. A meseírás pedig esetében a valóságot átszűrő fantázia világában való „kóborlást” és „bóklászást” jelenti.
Amint kiderült, a szerző és méltatója régóta ismeri egymást, mindketten filozófiát végeztek Kolozsváron, és egy ideig a munkahelyük is egyazon intézményben, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán volt, ahol Száva könyvtárosként dolgozott. A meseolvasás, meseszövés iránti vonzalma és annak gyakorlata a gyermekkorában gyökerezik, közölni viszont csak felnőtt, mondhatni érett fejjel kezdett. Nem véletlenül, ugyanis véleménye szerint ez egy nehéz és az átlagnál nagyobb felelősséggel járó műfaj, amelynek a műveléséhez fel kell nőni.
A sepsiszentgyörgyi illetőségű illusztrátorról a fülszövegben megfogalmazottakat szintén Tamás Dénes tolmácsolta. „Eszter reklámgrafikus és álmodozó, a mesék megálmodója és a látvány varázslója, olyan tolmács, aki mindenki munkájában a gyermeki lét lényegét és az anyaság erényét közvetíti korunk kusza kópéságára. Egy lánc darabkája, amely zavarba hoz, mint egy csendes májusi eső”. Ezeket a sorokat nem ő írta ugyan magáról, de gyermeteg felnőttként azonosulni tud a bennük foglaltakkal – jegyezte meg az érintett. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy a meséket zsenge kora óta kedveli, így anyukaként sem okoz gondot a felolvasásuk, de a gyerekeivel kitalálni is szoktak különböző történeteket. Mindez képekként is megjelenik a képzeletében, ezért különösebb erőfeszítés nélkül lerajzolja.
Száva Csanád első mesekönyvét a méltatója különleges, a szokványostól eltérő, egy titokzatos világot költői érzékenységgel megjelenítő, felnőttként is olvasható kiadványként minősítette. Megállapításának igazát a jelen lévő népes gyereksereg már helyben visszaigazolta egy rövid részlet felolvasása után feltett kérdések özönével.
Fotó: Solymosi-Incze Enikő