Megjött a tavasz első hírnöke Háromszékre

Hétfőn, március 6-án fészekre szállt Bikfalván az első gólya, amelyik immár hat éve mindig elsőként érkezik meg – adta hírül Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület elnöke.

A tavasz hírnökét a szentivánlaborfalvi galambász, Korodi Mihály vette észre elsőként, és azonnal jelezte is az egyesületnek. A tény, hogy évek óta mindig ez a nagymadár tér vissza elsőnek Háromszékre, március 3. és 8. között, Kelemen szerint azzal magyarázható, hogy közelebbre vándorol, mondhatni „okosabb” a társainál.

Kelemen elmondása szerint a megyében több mint 320 gólyafészek létezik, az egyesületük minden évben nyújt be pályázatot fészektartók felszerelésére. Ezekre azért is van szükség, mert az elmúlt tíz évben 70-nel nőtt a gólyafészkek száma, és a legtöbb fészek korántsem tűzbiztos, a madarak által felhordott ágak gyakran rálógnak a villanyvezetékekre, rövidzárlatot okozhatnak, amitől kigyulladhat a fészek. Sajnos, erre is volt már példa.

„Több helyen is pályázunk, minden évben újabb és újabb fészektartókat szerelünk fel. Tavaly hatot sikerült, hármat Illyefalván és hármat Sepsikőröspatakon. A tavaly és tavalyelőtt az anyagbeszerzést nehezítette a vas napról napra változó ára, a drágítások keresztbe tettek. Évente olyan 5-6-ra futja, mert költségesek. Két-három ezer lej darabjuk, csak az elkészítése” – részletezte a Rara Avis elnöke. „Szerződést kimondottan a hivatalokkal tudunk kötni, mivel pályázati pénzről számolunk el, és magánszemély nem tud a törvény által elfogadott elismervényt adni erre a célra.”

Ha valaki szeretne fészektartót, akkor a rara-avis@freemail.hu címen, optimális esetben fényképpel is ellátott levélben vagy a 0722.313.371-es telefonszámon jelezheti igényét.

„Jelzem, az egyesületünk az igénylők támogatásával tudja csak megvásárolni, elkészíttetni a fészektartókat, amiket majd az áramszolgáltató cég segítségével helyezzük ki. Ezt a módszert azután vezettük be, miután többen megfogalmazták, hogy ők állnák a tartók elkészítésének költségeit, a több száz lejt, csak láthassák a madarakat lakásaik közelében. Persze, optimális esetben a helyi önkormányzatokkal együttműködve, ezek anyagi támogatásával – hiszen egy önkormányzatnak ezek nem nagy összegek – is kirakhatnánk ilyen tartókat, segítve a gólyákon. Szóval az együttműködés a kulcsszó” – hangsúlyozta Kelemen.

 Fotó: Kelemen László