Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ünnepszombat, nagyszombat, húsvét szenvedje

Ünnepszombat, nagyszombat, húsvét szenvedje Életmód

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek. A szertartások közül főként a tűz- és vízszentelés rítusa teremtett sajátos hagyományokat, előbbit már a 12. századi Pray-kódex is megemlíti. A 17. század eleje óta ekkor tartják a feltámadási körmeneteket, amelyen régen minden vidék a saját népviseletében vett részt.

Bár a böjt elvileg a déli ebéd után megszűnik, a moldvai Magyarfaluban naplementéig kitartanak. A húsvéti bárányt is szombat este vagy vasárnap reggel vágják le, ebből készítik a húsvéti vacsorát, a „csigert”, ám a nap legfontosabb vallási eseménye itt is a vigília. A feltámadási szertartáson használt és az új tűz lángjáról meggyújtott gyertyát Szent Márta-imádság elmondásakor égetik.

„Reggel kelepelnek misére, mert a harangszó még nem szól. Délután négy órakor a pap taplóval tüzet csihol kovával s abból tüzet tesz, amit megszentel, s attól gyújtja meg a húsvéti gyertyát. Tűzszentelés után következik a vízszentelés, s azután kezdődik a mise. Abból a szentelt parázsból, aki teheti, viszen haza, mert az jó orvosság az állatoknak vérhülés vagy valamilyen más betegség ellen” – mesélte Bosnyák Sándornak egy istensegítsi adatközlő a múlt század ’60-as évei elején.

Vízszentelés Malomfalfán (fotó: Barabás Ákos)

A szentelésre szánt tüzet az előző évben szentelt barkából és korhadt sírkeresztek forgácsaiból gyújtották meg eredetileg kovakő-szikrával – a „pogány” időkben ez volt a „tavaszi tűz”. Az ebből nyert júdásszenet, ahogy az andrásfalviak nevezték, nagyon sokféle célra használták. Ahol nagypéntek óta nem égett a tűz, most ezzel gyújtották meg, hogy hozzákezdhessenek a sütéshez-főzéshez, de tettek belőle a jószág itatóvizébe is, szétszórták a házban, az istállóban és a földeken. Vihar idején a tűzbe rakták, hogy a villám ne tudjon ártani, zsírba keverve sebkenőcsként használták.

Hirdetés
Hirdetés

Szenteltvíz minden baj ellen

Székelyvarságon nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt. A szertartáson jobbára azok a fiatalok vettek részt, akiket az új szenteltvízért küldtek otthonról, a templomot viszont egész nyitva tartották, hogy bárki hozzájuthasson. A kászonfeltízi gyerekek már élelmesebbeknek bizonyultak, ők csak piros tojásért voltak hajlandók szenteltvizet hordani a házakhoz. Csíkmenaságon a pap a templom udvarán csöbrökben odakészített vizet szentelte meg, hogy abból bárki meríthessen.

Az ozsdolai asszonyok is kisebb-nagyobb üvegekben vitték haza a templomból. Egy részével – kereszt alakban – végiglocsolták az istállót, hogy semmilyen baj ne érje az állatokat, a másik részét pedig igyekeztek beosztani a következő vízszentelésig, mert bizony elő kellett venni, ha betegség ütötte fel a fejét: azzal kenték be a fájó testrészt. Persze, imádkozni is kellett melléje! Csíkborzsován vasárnap csak az ehetett a megszentelt ételből, aki előbb szenteltvízben mosakodott.

Csíkdelnén – szentelt barkát mártva bele – az egész udvart meghintették, hogy a békák ne járják. Csekefalván is elsősorban a lakószobát és a gazdasági épületeket óvták ily módon, de az ivóvízbe is töltöttek belőle: fejfájós embert, beteg állatot egyaránt azzal itattak; Csíkmenaságon inkább a nagybetegeket. Csíkszentgyörgyön a legelőre való kicsapás előtt mosták meg – kereszt alakban! – a jószágokat szenteltvízzel. Farkaslakán szenteltvízzel keresztet rajzolva akadályozták meg nyáron, hogy a jég elverje a határt, de azzal kenték be a tehén tőgyét is ellés után. Néhol az a hiedelem járta, hogy akit a szentelt vízben először keresztelnek meg, egész életében szerencsés lesz.

Pozsony Ferencnél olvassuk, hogy a kézdiszentlélekiek csak este 6 órakor szenteltettek tüzet, olajat, gyertyát és vizet (utóbbit megigézett gyerekek gyógyítására használták), és az éjfélig tartó szentmise után indultak körmenetre. „A nagyszombati feltámadási körmenet végén, az első harangszó után Kézdikőváron leszedték a fákról azt a szalmát, amit még karácsony éjjelén a betlehemi jászolból vagy az angyalok ágyából vittek ki a gyümölcsöskertbe, és ott szorosan a fákra tekerték, hogy a következő évben azoknak jó termést idézzenek elő.”

 

Hajnalozás, legényavatás

„A húsvét előtti nap – ünnepszombatja, nagyszombat – inkább házi munkával, sütéssel, főzéssel, házrendezéssel telik. Ilyenkor aki csak teheti, mellőzi a mezei munkát, erdőlést, utazást, napszámosságot. Ekkor söprik tisztára az életszert, a kapu előtti bejáratot, fát vágnak, takarítanak, tyúkot vágnak, veteményt tisztítanak, szobákat rendeznek, súrolnak, textíliát cserélnek. A meszelést egy-két héttel korábban végzik el” – írja Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon című monográfiájában Székely Ferenc.

Ott – és még néhány helyen – ezen a napon indultak húsvéti hajnalozásra a serdőlő legények, hogy színes papírokkal megtűzdelt fenyőágakkal díszítsék fel a kapubejáratokat. Gegesen ma is így fejezik ki a hétfőn esedékes öntözés szándékát, de a 14. életévüket még be nem töltött gyerekeknek este 10 órakor már a házban kell lenniük, mert ha utána kapják el őket az utcán a nagyobbak, a náluk levő fenyőgallyakkal megvesszőzik őket. Aki legénnyé akar válni, annak sajátos avatási szertartáson kell átesnie: egy 5 m hosszú és 20 cm széles, a Nagyhídra lefektetett deszkán kell úgy átszaladnia, hogy közben a nagyobbak két oldalról fenyőágakkal csapkodják! 1969-ben sikerült is eltörni egyikük karját!

 

Nagyszombaton délután fenyőágat osztanak minden házhoz, kivétel nélkül. Ezt „szokás szerint” mindenki elfogadja. Már ez oly jóleső, húsvéti hangulatot teremt a falu apraja, nagyja között a nagypénteki szomorú esemény után. Alig várja mindenki, hogy megérkezzék a falusi szekér a szovátai havasból hozott jó illatú fenyőágakkal. A falu gyermeke, aki csak nem halálos beteg, mind ott sorakozik már a megérkezés előtt, hogy minél több ágat vihessen. Érdekes a gyermeksereg között az a versengés, hogy melyik vigye az ágat a legtehetősebb házhoz, mert ott több ajándékot adnak fáradságáért (egy-két tojás vagy pénz). A gazdák kitűzik az ágat a kapura; ez a jele annak, hogy szívesen látják majd másodnapján az ajándékgyűjtőket; ezek csak oda mennek, ahol ki van tűzve vagy szegezve az ág. A vecsernyekor megkezdett szétosztás szürkületre véget ér. Akkor kezdődik a „határkerülés”…

Szabó Bálint: Húsvéti népszokások Nyárádszentimrén (Erdély, 1938/7–10.)

 

Korondon, amikor délben megszólalt a nagycsütörtök óta néma harang, a kertben jól megrázták a gyümölcsfákat, hogy szép termést adjanak. A 19. század végén a Nyárád-vidéki fiatalság nagyszombaton este járta be a határt, imádkozott a jó termésért és az annak betakarításához szükséges jó egészségért. A legtöbb helyen viszont húsvétvasárnapra hagyták a határkerülést – ám erről holnap lesz szó.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2023. április 8., 11:21
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Fikker János:

    Nagyszombat…

    Csend van. Magunkba kéne nézni tán.
    Még fel sem fogjuk, hogy Ki volt ?!
    Isten Fia, vagy éppen az Úr talán ?!
    Megkínzott teste, már halott..

    Mi megtagadtuk, Ő, kitartott !
    Még fel sem fogjuk vállalását.
    Lelkünk, szívünk is zaklatott.
    Keresztjén is, osztotta ránk az áldást…

    És mit tettünk mi, kétezer év óta ?
    Békétlenséget, háborúságot,
    gyűlöletet szítunk. Elfeledkezve Róla,
    Aki megváltott minket, és a világot…
    2023.Ápr. 08.
    „Húsvét szombatján”

  • User
    Dátum: 2023. április 13., 20:34
    ÉRTÉKELÉS: -1

    ezek az északi csángók olyanok eisze mint az északi hunok: még mindig barlangokban, kalyibákban élnek, szaros gatyaszárral csapkodják egymást húsvét fejében, aztán csodálkoznak mint a kovászna megyeiek, hogy miért utolsók minden statisztikában

  • User
    Dátum: 2023. április 14., 8:25
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Ápr 13, 20.24-es kommentelőnek:Mindenki magából indul ki! A csángók magyarabbak, mint a magadfajta kártékony idegenlelkűek. Attól, hogy magyarul fröcskölsz itt, még nem vagy Magyar, csak az általad emlegetett statisztikában.

    • User
      Dátum: 2023. április 14., 16:06
      ÉRTÉKELÉS: 5

      Én úgy látom, a komment nem arról szól, hogy ki magyarabb (bár ez is nevetséges téma lenne), hanem az elmaradottságról. Babonák, gyermeteg szokások, miközben a világ elhúz mellettünk, mint a Tokyo express a berecki gyors mellett.

  • User
    Dátum: 2023. április 14., 20:59
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Ha a csángók és a mellettünk elszáguldó világ között kell válasszak, akkor a csángókat választom, gondolkodás nélkül! A példádat nem találtam helyénvalónak

  • User
    Dátum: 2023. április 15., 21:28
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Hát persze, hogy minden nemzetnek van ocsúja. A székely sem hibátlen. De a csángóra nem mutathatsz, mint egy rossz példára. Most ne menj, mert zavaros idők vannak, de jártam a Pruton túl olyan helyen, ahol a falu neve cirillül írva is magyar szó volt. Ezt tovább nem kívánom ragozni.

  • User
    Dátum: 2023. április 16., 11:22
    ÉRTÉKELÉS: 4

    a csangot sose dicserd mer meglopja a magyart
    nem hiaba ketkulacsosok magyar helyen a magyar nevet mondja roman helyen meg a roman nevit
    hetkoznap meg vegyitik beszedukben a romant a magyarral de inkabb szeretnek romanul beszelni

  • User
    Dátum: 2023. április 16., 22:42
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Írja a cikkben a szokást, hogy fenyőággal csapkodnak a nagyobbak, hát kérem nem tudom, én is falun nőttem fel, s tudom, hogy ilyenkor mindig kerül egy-egy bolond, aki félrészegen úgy megcsap, hogy abbakoldulsz. Én értem , hogy néphagyomány, de az ilyenekkel nem tudok egyetérteni. Ha önnek uram, ez a magyarság, űzze nyugodtan, én nem kérek belőle. Én a fejlődésből kérek és civilizált szokásokból. Amiknek itt Kovászna megyében úgy látom nagyon híjján vagyunk. Ezért tud minket boldog- boldogtalan politikus hülyíteni az ígéreteivel s ezért tartunk ott, ahol: a szakadék alján. Minden jót!

  • User
    Dátum: 2023. április 17., 22:16
    ÉRTÉKELÉS: 2

    A sors tanította meg őket kétkulacsosnak lenni,ne feledjük.A SICVLICIDIVM óta 1764 de még azelőtt is elcsángtak eltelt 259 év az 4-5 generáció hogy azért túlélték valahogy az idegenbe…moldvai viseletet csináltattak maguknak ,hogy álcázzák magukat ,de a motivumok magyarok voltak benne.Ezt Berszán Lajos mondta.Szigoruan ellenörzött életük volt,magukban hordozzák a túlélési géneket…a sorsuk nem irigylésre méltó…
    maradjunk ennyiben.