A szabadságharc Erdélyben

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében, valamint a magyarországi 1956-os emlékbizottság támogatásával péntek este a sepsiszentgyörgyi Míves Házban megnyílt az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc erdélyi vonatkozásait bemutató vándorkiállítás.

 Az egybegyűlteket Kátai Zsuzsánna, az EMNT sepsiszéki elnöke, illetve Sándor Krisztina országos ügyvezető elnök köszöntötte. Rab Sándor és Nagy Éva történelemtanároknak az est folyamán elhangzott előadásai az 1956-os magyarországi eseményeket elevenítették fel, kitérve azok kiváltó okaira, lefolyásukra és a szovjet katonai beavatkozást követő megtorlásokra is.

Puskás Attila egykori politikai elítélt, nyugalmazott biológiatanár ezt követő visszaemlékezése során kiderült, hogy az 1956-os magyarországi történések hatására a kettős, vagyis a kommunista és nemzeti elnyomás igáját nyögő erdélyi magyarság is szervezkedni kezdett. Az értelmiségiek és egyetemisták több erdélyi városban különböző csoportokba szerveződve fejezték ki rokonszenvüket a magyarországi felkelőkkel, valamint követelték társadalmi és nemzetiségi jogaikat. Ezek egytől egyik ártatlan és békés megnyilvánulások voltak. Ennek ellenére a magyarországi felkelés és önvédelmi háború szovjet tankokkal történő leverése után közülük 10 személyt kivégeztek, többet pedig börtönbe zártak vagy deportáltak. Róluk szól a tárlat anyaga, nekik állít emléket. Tánczos András tanár Márai Sándor Mennyből az angyal című, a szabadságharc hőseinek emléket állító döbbenetes versét adta elő, majd levetítették a Szoboszlai-perről készített 30 perces dokumentumfilmet. A kiállítás ma 12–15 óra között látogatható.