A bőr nem felejt és nem bocsát meg

Tudományosan ugyan nem bizonyított, de a bőrgyógyász szakorvos az esetei alapján úgy vélekedik, ez a nap nem úgy süt, mint harminc éve. És bár az emberek többször fordulnak elővigyázatosságból a doktorhoz a bőrön megjelent elváltozásokkal, a bőrrákos esetek száma mégis világszerte nő. Mindez a napozás kapcsán került szóba Mild Edittel, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház dermatológus főorvosával folytatott beszélgetésünkben.

Esetei alapján Ön hogy látja, jobban éget a nap mostanában, mint harminc-negyven évvel ezelőtt?

Évek óta mondjuk, hogy az ózonréteg vékonyodik, a nap erősebben süt. Én azt látom, erősebben éget, mert az utóbbi időben a barnabőrűek is megégnek.

Tulajdonképpen mi történik akkor, amikor leégünk?

Egy bőrpír jelentkezik, másodfokú égésnél már a hólyagok is megjelennek. Amikor a bőr begyullad, akár napfény hatására, bekövetkezik a hámlás. Bőrpír függvényében egy hét, tíz nap alatt elmúlik ez a gyulladásos folyamat, de a hatása halmozódik. A bőr nem felejti a többszöri leégést: károsodnak a bőrben levő rugalmas rostok, ami a bőr korai előregedéséhez vezet, ugyanakkor nő benne a hajlandóság a jó vagy rosszindulatú bőrdaganatok keletkezésére.

Tehát ha egy szezonban többször leégünk, akkor ez a folyamat csak felgyorsul, de ha tavaly vagy több éve égtünk le, akkor is kell szóljon a vészcsengő a fejünkben?

Igen. Sokan jelentkeznek például a rendelőben napfény hatására kialakult sárgásbarnás-szürkés, megvastagodott, lassan növekvő bőrelváltozásokkal (keratosis solaris) és a páciensek többsége azt mondja, „dehát ő nem is napozott mostanában”. Könnyen meglehet, hiszen a középkorúak, idősebbek manapság nem strandolnak, napoznak. De megtették ezt korábban, esetleg le is égtek….

Mi a teendő ezen elváltozásokkal?

Nem ajánlom, hogy piszkálják vagy levakarni próbálják őket. Mint minden más bőrelváltozást, szemölcsöt, anyajegyet, amely minőségbeli vagy formai változáson megy át, meg kell mutatni őket a szakorvosnak. Ez is jelenthet rákmegelőző állapotot, lassabban, fokozatosabban alakulhat ki.

Ne fessük az ördögöt a falra! Hogyan vigyázzunk a bőrünkre?

Kövessük az arany középutat! Azt szoktam mondani, érheti a nap az ember bőrét, de ne égesse meg. Hiszen szükségünk van a napsugárzásra az anyagcsere-folyamatokhoz, a vitamintermelődéshez. Csak fokozatosan szoktassuk bőrünket a naphoz és inkább kora délelőtt és estefelé napozzunk, 11-től 4-ig ez kockázattal jár. Ajánlom, hogy 50-es fényvédő faktorú krémeket használják, és azt se felejtsék el, hogy az sem ad 24 órás védettséget: többször kell felvinni őket a bőrre, különösen ha fürdik az ember, de a verejtékezés is lemossa. Fehérbőrűek, vöröshajúak még óvatosabbak legyenek (s különösen a vitiligo-val diagnosztizáltak, akiknek a fehér, festékanyag híján levő bőrfoltjai nagyon érzékenyek lehetnek a napsütésre). A gyerekekre még inkább kell vigyázni, tűző napra ne vigyük őket, egyébként is keveset tartózkodjanak a napon. De úgy látom, a szülők már ügyesen kezelik ezt a problémát. De mint mondtam, egyre több barnabőrű ember is jelentkezik napégéssel a rendelőben, vélhetőleg pont azért, mert ők kevésbé óvatosak, illetve csak éppen ledobták a trikójukat kerti munka vagy költöztetés közben. Aki szemölcsit, anyajegyeit védené a naptól, az inkább könnyű, lenge ruházattal védje, ne ragassza le.

Az jó, ha már a napégéssel is bőrgyógyászhoz fordulnak az emberek? Ezt régen mindenki házilag kezelte, kente…

Az emberek tűrőképességétől függ, hogy mivel jelentkeznek: van aki eljön egy bőrpírral és van aki hólyagos égéssel sem jelentkezik. Utóbbi elég ritkán fordul elő, például akkor, ha az illető elalszik a déli napon. De a napégéses esetek száma viszonylag ritka, hiszen az emberek sokat tanultak már e téren. Látom a változást viszont, mert mind többen – főleg a fiatalok – jönnek megmutatni az anyajegyeiket, a bőrön megjelenő elváltozásokat a korai stádiumokban, kevesebb súlyos, elhanyagolt bőrrákos esettel találkozom. Az idősebbek még tartózkodóbbak e téren. Jönnek sokan azok közül is, akiknek családi előzményeiben megtalálhatók a bőrdaganatos esetek. Ennek ellenére sok és egyre több a bőrrákos eset, éppen amiatt, amiről korábban szó volt: hosszú évek alatt halmozódnak fel a rossz hatások, a bőrrákok pedig általában nem járnak panasszal, nem viszketnek, nem fájnak, lassan növekednek. Viszont ez magyarázható azzal is, hogy egyre többen fordulnak hozzánk, már az idősödő emberek is megvizsgáltatják a bőrelváltozásaikat.