„Már nemcsak egy véleménykülönségről van szó, hanem országos problémáról, mely mindenkit érint, a városlakókat is belértve” – foglalta össze Sárkány Árpád, miért volt szükség arra, hogy kedden figyelemfelhívó jelleggel sajtótájékoztatót tartsanak a Vadon Egyesületnél. A terítéken ismét a „barnamedve ellenőrizhetetlen helyzete” volt annak apropóján, hogy a Tánczos Barna által kiadott miniszteri rendeletet, mely megteremtette a lehetőségét az állományszabályozásnak, elgáncsolta a Román Akadémia.
A beszélgetésen jelen volt Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, Mihai Fedorca, a brassói Transilvania Egyetem erdészeti karának oktatója, Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület elnöke, valamint Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója. Bevezetésként a beszélgetés moderátoraként Sárkány Árpád, a Vadgazdálkodók Szövetségének országos elnöke, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi tanács alelnöke nyújtott rövid helyzetképet.
Hét éve, azaz 2014 óta nincs az országban kilövési kvóta, azaz állományszabályozás, ezért oda fajult a helyzet, hogy a túlszaporodott állomány azon részét, mely kiszorul élőhelyéről, az emberek tartják el, eközben pedig a mezőgazdaságból, turizmusból, méhészkedésből élők súlyos veszteségeket szenvednek, de egyre kevesebb a pásztorkodást választó ember is. „Rákényszerültünk, hogy lemondjunk a túrázásról, sátorozásról, iskolai kirándulásokról, biciklitúrákról”, sorolta Sárkány Árpád a medveprobléma összetevőit. Meglátása szerint az eddigi megoldási javaslatokból pedig mindig hiányzott az ember, holott az alkotmányba bele van foglalva, hogy az állam megvédi polgárai életét és javait.
„Nagy a turisztikai haszna annak, ha a medve közel él az emberhez”
Vincze Lóránt szót ejtett az Európai Unió nyilvánvalóan elavult – harminc éve írásba foglalt – élőhely-irányelvéről, amely rögzítette a medve védett állat státusát. Az Európai Bizottság ki kellene mondja, hogy ez a nagyvad már nem veszélyeztetett faj, de az Európai Parlament nagyragadozók munkacsoportjának (a vadászatot is magábafoglaló) megoldási javaslataira nagyon amatőr megközelítéssel ezt a választ kapták a bizottságtól, hogy „nagy a turisztikai haszna, ha a medve ily közel él az emberhez.”
Vincze kitért más európai államok (Finn-, Svéd- és Észtország) állományszabályozó intézkedéseire, melyek átlagosan a medvepopuláció 10 %-ának a kilövését jelentik.
Az európai parlamenti képviselő a többiekkel egyetértésben azt nehezményezte, hogy a román kormány politikusaiból, illetve a jelenlegi környezetvédelmi miniszterből hiányzik a bátorság, a felelősségvállalás. Sárkány Árpád ezt azzal egészítette ki, hogy a minisztérium nem hisz a közbeszerzési eljárással saját maga által kiválasztott szakértői csoportnak sem, melynek tanulmányára alapozta Tánczos Barna a kilövési kvóta bevezetését előíró rendeletét. Ezt a csoportot képviselte a jelenlevő Mihai Fedorca tanár. Mint elmondta, a tanulmányból kitűnik, hogy az országban kétszázzal megnőtt azon vadászterületek száma, ahol medvék élnek, valamint hogy az emberekkel többnyire a bocsos nőstények és a fiatalkorú egyedek kerülnek konfliktusba. A domináns hímek ugyanis 10-15 ezer hektár területet a sajátjukként védenek, így a sokkal kevesebb területet (500 hektárt) használó nőstényeket kiszorítják az erdőkből. Az urbanizálódó állatok áthelyezése nem eredményes.
Az államiság csődje
Ezt támasztotta alá számokkal is Gheorghe Neagu. A vadgazdák becslései alapján a megye jelenlegi állománya 2183 egyed, míg 2014-ben ez a szám 1200 volt. Az okozott károkat 2023 első félévében már 100 iratcsomó bizonyítja (100 eset), míg a feldolgozott akták alapján kifizetett kártérítés összege 210 ezer lejre rúg. Nem
Benedek Barna tiszte az volt, hogy a Román Akadémia szóban forgó, a Természeti Értékeket (szó szerinti fordításban „műemlékeket”) Védő Bizottsága körmére nézzen és amint kiderült, ez a bizottság 2014-ben tett fel utoljára tevékenységi jelentést, valamint sejthető, hogy szponzorizációkkal vagy más módon véleménynyilvánítását befolyásolták. Az akadémiai bizottság véleménye egyébként is konzultatív jellegű, nem kötelezi semmire a minisztert. Tánczos rendeletének elgáncsolása és az, „hogy a létező törvényeknek sem lehet érvényt szerezni a háttéralkuk miatt, az államiság csődje”, mondta ki Benedek Barna.
Hogy mi lehet a következő lépés? Beperelhetik a minisztériumot, lebegtette meg Benedek Barna, de egyelőre a beszélgetés résztvevői azt remélik, hogy a civil egyesületek nyomása ellenére mégis összeszedi magát a környezetvédelmi miniszter és alkalmazzák a rendeletet.
Jol tette a Roman Akademia, hogy megakadalyozta a medvek kiloveteset ! Nem trofeavadaszgatunk ! A barbarok idelye lejart ! Kotelezni kell minden egyes erdotulajdonost ,aki tarvagassal kiirtotta az erdot, hogy azonnali hatallyal visszaultessek a kivagott erdoket . Es nemcsak arra ,hogy visszaultessek, hanem szigoruan azzal a faval ultessek vissza amit kivagtak. Ahol fenyoerdo volt ,oda fenyoerdot, ahol tolgy volt oda tolgyet stb. Az RMDSZ mindig csak a trofeavadaszatert lobbizik , azon az alnok cimen, hogy o az emberek eleteert aggodik, ami nem igaz. Meg soha nem hallottam oket egyszer sem az erdokert aggodni, pedig az erdoirtasokban ugyanugy benne van a kezuk mint a hozzajuk hasonlo roman testvereknek !