A járható útban ma is hinni kell, mert István király intelmei szerint is „a hit van legelöl”

A magyar államalapítás és Szent István ünnepén százak hallgatták az ünnepi misét a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániatemplomban és további többtucat ember óhajtotta az azt követő ünnepségen leróni tiszteletét nagy királyunk előtt, illetve részt venni az új kenyér megáldásán.

A szent József templom (Fotó: Klárik Loránd)

A szentmise után, melyen Márkus András címzetes esperes plébános prédikált, a templomkertben levő Szent István mellszobor körül került sor az új kenyér ünnepségére. Nagy Kopeczky Kristóf, az ünnepség műsorvezetője a történelmi előzményeket megvilágítva elmondta, a magyar királyság napja már István életében ünnep volt, de az ő halála után, szentté avatásához kapcsolódva került át augusztus 20-ra és ez a rendszerváltástól, 1990-től hivatalos nemzeti és (magyar) állami ünnep.

A Kovászna megyei tanács elnöke, Tamás Sándor István királyt parafrazálva hangsúlyozta: „a hit van legelől” és ez mindennapjainkban is mindig szem előtt tartandó, hiszen „Székelyföldön élni sosem volt könnyű feladat, de az elmúlt ezer esztendőben megtaláltuk a módját, hogyan alakítsuk a sorsunkat. (…) Megtaláltuk a módját, hogy önállóságunkat megőrizzük a magyar hazán belül, (…) a Habsburg birodalom határain belül, meg fogjuk találni a módját a jelenlegi állam keretein belül is. … A jelen nehéz gazdasági helyzetben is van járható egyenes út, de először hinni kell benne, mert a hit van legelöl”, mondta.

Az ünnepség szónokai: Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke és Incze Zsolt református esperes (Fotó: Klárik Loránd)

Incze Zsolt református esperes Péter első leveléből idézte a mának is szóló tanítást: „Legyetek egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, ne fizessetek a gonoszért gonosszal, a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg. (…).Aki szeretne jól élni és jó napokat látni (…) forduljon el a gonosztól, cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet.” Ennek a tanításnak a szellemében a székelyek és a magyarországiak minősítgetésének is véget kell vetni, hiszen ugyanannak a nagy magyar nemzetnek a részei vagyunk és próbálunk megmaradni nemzetként. Személyes vallomásként osztotta meg, hogy a sokszor hallott lehangoló állítással szembesülve, miszerint kisebbségben vagyunk, kisebbségként élünk Erdélyben, azzal erősíti magát, hogy Sepsiszentgyörgyön ő egy többséghez tartozik és magyar állampolgárként a helyén van. István intelmeiből továbbá az imádság megtartására vonatkozó részt is az ünneplők figyelmébe ajánlotta.

Hajdú János esperes plébános áldotta meg a kenyereket (Fotó: Bodor Tünde)

A beszédek között a Szent József templom kórusa énekelt, Illyés Gyula Haza a magasban című versét szavalta Horváth Kriszta, a Székely Mikó Kollégium XI-es diákja, majd a szobor talapzatához a városi és a megyei önkormányzat képviselői, valamint más szervezetek is elhelyezték a tisztelet koszorúit.

Ezután Hajdú János főesperes plébános áldotta meg a már hagyományosan a Diószegi pékség által felajánlott, új búzából sütött kenyereket, majd 1000 szelet kenyeret osztottak ki a jelenlevőknek.