Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Örökségünk a múzeum kertjében

Örökségünk a múzeum kertjében Kovászna megye

A Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben az épület udvarán, kertjében is átfogó munkálatokra, látványos átalakításokra került sor, ám mindvégig tiszteletben tartva az intézmény és tervezője (Kós Károly) szellemiségét. Az éppen Sepsiszentgyörgyön tartózkodó dr. Herczeg Ágnes budapesti kerttervezővel, egyetemi docenssel beszélgettük a koncepcióról, kivitelezésről és arról, hogyan sikerült a századokra visszanyúló erdélyi kertépítészeti hagyományokat átmenteni a mába.

Herczeg Ágnes éve óta rendszeresen jár Erdélybe, ahol rendületlenül szervezi a fürdőépítő kalákákat. Legutóbb idén júliusban a bálványosi Apor lányok feredője felújításából vette ki a részét. Mindig elhozza magával tanítványait is, hiszen mint mondja, Magyarországon az egyetemeken már nincs gyakorlati képzés, a kertépítészetet tanuló hallgatók pedig itt, a nyári fürdő- és közösségépítő kalákákon nagyon sokat tanulnak az anyagokról, illesztésekről, térhasználatról, és különben is „ez a műfaj nem magányos küzdelem, közösen minden jobban megy”. Most is két hallgatóval és egy kollégával érkezett a múzeumba, ahol ott jártunkkor éppen saját kezűleg festett a padokra a magyar motívumkincsből összeállított mintát.

 

Méltatlanul mellőzött Kertkultúra

Herczeg Ágnes ugyanakkor nemcsak tájépítész és kerttervező, hanem kerttörténész is, a Magyar Kertörökség Alapítvány létrehozója. Ennek a szervezetnek a megalapításával is azt célozta meg, hogy ezt az örökséget közkinccsé tegye, népszerűsítse, hiszen büszkeségre ad okot. A magyar kertkultúra kb. 2000 Kárpát-medencei történelmi kertben testesül meg, ide értvén a kastélykerteket, parkokat, arborétumokat, templomkerteket és gyűjteményes kerteket.

Gyönyörű pázsit, felbecsülhetetlen értékű árnyékot adó öreg fák, virágok és ráadásul gazdag szellemi örökségünk - ennél kellemesebb helyet kívánni sem lehet (Fotó: Bodor Tünde)

A Székely Nemzeti Múzeum előterében a „kertörökségüknek is fantasztikus időszakát képező, ún. táblás kerttel találkozhat a belépő, aminek  eredete Mátyás király udvaráig, az egész Európában méltán híres kulturális központban kialakult kertművelési módszerig nyúlik vissza. A reneszánsz hagyományt aztán az erdélyi nagyasszonyok, köztük Lorántffy Zsuzsanna, Bornemissza Anna a 16–17. századig éltették, annak eszmeiségét és a magasabb alkímiai ismereteket is átörökítvén.

A táblás kertekben a dísznövények a fűszer- és gyógynövényekkel egy ágyásba kerültek, vagy éppenséggel a haszonnövények egy időben díszítő szerepet kaptak. Így a Székely Nemzeti Múzeumban is a szabályos négyszögekben kialakított gerenda- vagy kőperemű ágyásokban a rózsa mellett gazdagon zöldell a lestyán, vagy a bukszus mellett a zsálya, kakukkfű, izsóp, palástfű. Így él tovább eleink öröksége, hiszen régen is a kertekben mindent megtermeltek, és mindent feldolgoztak. Innen kerültek a kamrába a befőttek, lekvárok, aszalványok, de a nők – mivel a kertészkedés főleg az asszonynép feladatát képezte – a szépítkezéshez, tisztálkodáshoz és a betegségek gyógyításához való virágvizeket, szappanokat, illóolajokat, tinktúrákat, elixíreket is elkészítették.

 

Különös megtiszteltetés a múzeumkert megtervezésére való felkérés

„Harminchárom éve vagyok a szakmában, nagyon sok műemlék kastélykertet terveztem, de ez a megbízás nagyon meghatott, mert nagyon kötődöm Kós Károlyhoz” – vallotta be a neves kertépítész. – A 20. század elejének legnagyobb kortárs építésze volt, aki nem a múltba nézett, hanem az örökség minden hasznos és szép részét a maga korához alakítva vitte tovább.”

Herczeg Ágnes szerint egy múzeumkert megtervezése izgalmas feladat, nagyon összetett: integrálni kell a gyűjteményeket (mint pl. a lapidáriumokat), a szobrokat, de parkként és rendezvények megszervezésére alkalmas térként is működnie kell. A tér külön részei is multifunkcionálisak kell, hogy legyenek – magyarázta, és miközben körbesétáltuk a múzeumkertet, ennek a gyakorlati megvalósítását is megszemlélhettük.

A magyar mintakincs újraszerkesztett elemie díszitik a múzeum padjait

Már a kapu és a múzeumajtó között található kis előtér is szolgálhat pihenőhelyül, de előadások, rendezvények megtartására is alkalmas. Az épület mögötti színpadhoz egy amfiteátrumszerű nézőteret építettek ki, ami előadásokon kívül csak kerti bútorként, üldögélésre alkalmas helyként „működik”. Hátul pedig, „ahol kicsit kaotikusabb volt a tér”, és szétszórtan szobrok voltak kihelyezve, most pázsit zöldell, illetve a támfalakon üldögélni lehet, de azok akár később kihelyezendő szobrok posztamenseként is funkcionálhatnak majd, hiszen a jövőre, a múzeumfejlesztésre is gondolni kell. Rendezvényeket, kirakodóvásárokat is lehet majd itt szervezni.

A Csíki-házhoz érkezvén zártuk körsétánkat. Itt szeder, málna, hárs, csicsóka díszeleg a ház oldalában, de a virágok sem hiányoznak, miközben a régi hagyományt követve, miszerint fiú születésekor körtefát, lány születésekor almafát ültettek, itt is két gyümölcsfát találunk.

 

Valami régi, valami új

Minden idős fát megtartottak és leltárba vettek, így a nagy tiszafákat, bukszusokat, a nyolcvanéves mogyoróbokrokat, amik nagy értékei a kertnek. Készül az egyedre szabott faápolási stratégia: az odúkat ki kell tisztítani, levegőssé tenni, kivezetni belőlük a vizet, olykor metszeni is szükséges. Faápoló mérnök fogja modern technológiával megvizsgálni, mennyire biztonságosak a nagy fák. A múzeumkert ugyanis jelenleg a fenntartási szakaszban leledzik, ami időnkénti monitoringot is feltételez.

A táblás kert - a rózsa mellett izsóp, zsálya, lesztyán  (Fotó: Bodor Tünde)

A Pagony Táj- és Kertépítész Iroda, amelynek Herczeg Ágnes vezető tervezője, ugyanakkor nemcsak a kert megtervezését, a növények kiültetési tervének összeállítását kapta feladatul, hanem a burkolatokat, kerti építményeket, bútorokat, lámpákat is egyedileg tervezte meg, a hely szellemiségéhez és az épülethez illően. „Szempont volt az is, hogy itteni mesterembereknek adjunk munkát, és helyi anyagokból dolgozzunk” – osztotta meg a kerttervező. Sok helyen felbukkan a bükszádi andezit (pl. a táblás kertben az ágyásokat keretezve vagy az egyedi lámpák anyagaként), helyi művész készítette az ivókutat faragott kőből, helyi vállalkozás a kerti padokat, a kovácsoltvas lámpák olaszteleki kovácsműhelyben készültek. Mindeközben pedig kivételes módon nagyon jól együttműködött az építészeti kivitelezővel (Baumeister Kft.), mert nagy figyelemmel, szeretettel és precizitással dolgoztak.

Hirdetés
Hirdetés

Az már csak szép ráadás, hogy a kert rovar- és madárbarát, mindig nyílik valami, mindig terített asztalt kínál a kis élőlényeknek. A varjak miatt viszont a kukák zárhatók.

Minden növényfaj őshonos vagy az erdélyi kertkultúrában régóta ismert (ilyen pl. a piramistölgy) – a múzeumkert jelenleg összesen mintegy 1500 fajnak kínál otthont. Már most is szép volt, de teljes pompájában jövőre mutathatja meg magát, ha az évelők is kicsit gyarapodnak, és az előnevelt fák is növekednek. Mindez sajnos egyelőre nem élvezhető a látogatók által, akik csak jövő tavasztól gyönyörködhetnek a kertben, a felújított Székely Nemzeti Múzeum ugyanis október 26-án nyit egy Gábor Áronhoz köthető, Géniusz a hősök mögött című rendkívüli kiállítással.

Címlapfotó: Bodor Tünde

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás