Hogy kezdheti el önálló életét egy állami gondozott? – a nekik járó juttatásokról tájékoztatták a fiatalokat

Számos pénzbeli támogatással – köztük sok újonnan bevezetettel – támogatja az állam a gyermekjogvédelmi rendszerből kilépő, nagykorúvá váló fiatalokat, ezeket azonban először megismerni kell, majd felelős döntés után igénybevenni. Ezért is szervezett a Család, Ifjúság és Esélyegyenlőségi Minisztérium felhívására egy tájékoztató napot a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság, melyre meghívták (elhozták) a rendszerben nevelkedő 17. évüket betöltő fiatalokat és az érintett hatóságokat is.

A megjelenteket Szász Katalin Melinda, a gyermekjogvédelmi hivatal volt aligazgatója üdvözölte, aki Vass Mária korábbi vezérigazgató közelmúltbeli nyugdíjazása után megbízással vezeti a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Hivatalt,.
A Megyei Könyvtár Terme ez alkalommal megtelt a különböző intézményekben, családi házakban, tágabb családban nevelkedő fiatalokkal, de jelen voltak a tanfelügyelőség, megyei tanács, a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának, a drogprevenciós központnak a képviselői, Bogdan Paraschivu államtitkárhelyettes, parlamenti küldötteink közül Könczei Csaba és Gál Károly képviselők, továbbá pszichológusok és szociális munkások is.. A fiataloknak szánt juttatásokról és azok törvényi hátteréről a gyermekjogvédelem munkatársai, Lemhényi Andrea románul, majd Kovács Izabella esetmenedzser magyarul tájékoztatta a jelenlevőket, kiemelten ismertetve a 272/2004-es gyermekvédelmi törvény rájuk vonatkozó cikkelyeit. Minden támogatás célja, hogy megkönnyítsék a rendszerből kinőtt, nagykorúvá váló fiataloknak az önálló élet megkezdését, megelőzzék társadalmi kirekesztődésüket, ugyanakkor tudatosítsák döntéseik súlyát, az azokkal vállalt felelősséget is.

A nagykorúság nem föltétlenül jelenti azt, hogy a fiatal nem részesülhet az állam védelmében. Aki nappali tagozaton tanul tovább (egy tanintézményben csak egyszer elvégezve a tanulmányokat), 26 éves koráig kaphatja a támogatást, maradhat addigi helyén, ez idő alatt akár le is doktorálhat. Ez idő alatt kérés alapján jogosult havi 2870 lejes juttatásra is, amennyiben a munkahelyéről vagy az oktatási intézményből rendszeres időközben igazolást hoz. Ez azoknak is jár, akik munkába állnak s dolgoznak. Aki nem tanul tovább, az viszont további két évig élvezheti még az állami támogatást más formában, ha bevállalja, hogy a gyermekjogvédelem vagy az önkormányzat szociális osztályának szakemberei, esetleg korábbi esetmenedzsere monitorizálják életútját, de számíthat arra is, hogy segítik a pályaválasztásban, szociális lakás- vagy munkahelyszerzésben is, a beilleszkedésben, a támogatások igénylésében vagy akár a lakberendezési, háztartási eszközök beszerzésében is. Amennyiben viszont elutasítja a felajánlott munkahelyet vagy elveszíti a lakást, ez a további támogatás megvonását eredményezi.
Akik elhagyják a gyermekvédelmi rendszert, egyszeri egyösszegű juttatásban részesülnek, amely jelenleg három országos bruttó minimálbér összegével egyenlő, azaz 9000 lej. Ennek igénybevétele után nincs visszaút, nem lehet újra visszatérni a rendszerbe.

A kiskorú anyák, akik szintén egy sérülékeny társadalmi réteget képviselnek, szintén többféle támogatást kaphatnak az újabban elfogadott törvények alapján. Az anyás központokat, a védelmi rendszert elhagyó személyek például egyszeri 3000 lejes támogatásban részesülhetnek, ha viszont visszaintegrálódnak az oktatási rendszerbe és rendszeresen járnak iskolába, havonta 700 lejt kaphatnak. A gyermek megszületése után három hónapig igényelhető továbbá egy egyszeri 2000 lejes támogatás, amelyet szociális kártyán kapnak a jogosultak, és csak a babának vagy a mamának szükséges dolgokra költhető.

A tájékoztatás után a minisztérium képviselője, a drogprevenciós hivatal és a szervezett bűnügyi osztály egy munkatársa is szólt a fiatalokhoz. Utóbbi elmondta, több olyan eseten dolgoztak, amikor az állami gondozott fiatalok sérülékenységét és hiszékenységét kihasználva külföldi munkára csábították őket, majd gyakorlatilag évekig dolgoztatták őket szinte rabszolgaként.
Ezután a szervezők lehetőséget adtak a fiataloknak, hogy kérdezzenek, de a hatóságok és a gyermekjogvédelem, valamint a minisztérium képviselője is megígérte, ha egy helyen több kérdés is felvetődik, egy csoporthoz is kiszállnak a szükséges információkat megadni az érintetteknek.

Sz ász Katalin igazgatónő érdeklődésükre elmondta, a megyében jelenleg közel 200, 17. évét betöltött fiatal van az állam védelmében. Azok közül, akik korábban kikerültek a rendszerből, sokan maradtak az addigi nevelőszülőknél, hiszen sokszor előfordul, hogy ők még egy ideig támogatják őket, főleg lakhatási gondjaikon segítve, néha még akkor is, ha közben újabb gyereket vesznek nevelésbe. Bár – főleg régebben – nagyon sokan külföldre mentek, most a kivándorlók aránya csökkent, a külföldön dolgozók közül pedig többen hazajöttek, családot alapítottak és normális életet folytatnak.

Címlapfotó: Bodor Tünde