Gábor Áron szülőfalujában megelégelték az állam totojázását

A háromszéki Bereck vezetősége öt évvel ezelőtt igényelt új iskolabuszt az oktatásügyi minisztériumtól. Idén megelégelték a várakozást, és saját büdzséből vásároltak egy vadonatúj, tanulók szállításra is alkalmas, 22 férőhelyes járművet. Amikor a közbeszerzési folyamat lezárultával az megérkezett a községbe, Bukarestből is telefonáltak, hogy jóváhagyták a kérésüket.

Új iskolabuszra azért voltszükség, mert a régi immár 15 éve üzemel, állapotát igencsak megviselte az idő és sóval kevert homok; aki ismeri a Bereck és a hozzá tartozó Ojtoz falu közti, szerpentinek tűzdelte útszakaszt, tudja, hogy ott miért kell fokozottan figyelni a biztonsági körülményekre a gyerekek utaztatásakor. Közeledett az ősz, ami után gyorsan beköszönt a tél, és a községvezetés nem akart lerobbant járművet használni a havas utakon.

Most, hogy Bukarestből megkapták az értesítést öt évvel ezelőtt leadott kérésük jóváhagyásáról, és a 16 személyes iskolabuszt el is hozták onnan, az újonnan vásárolt Ivecót kénytelenek lesznek eladni, ám emiatt nem fáj Dimény Zoltán polgármester feje, hiszen minden egyes lejre szükségük van. Főként most, hogy hozzáfogtak az egykori szövetkezeti vendéglő felújításához, ami közel 800 ezer eurónyi lejt kóstál, és amit szintén önerőből szeretnének megvalósítani. Az ún. Mikó-házról, a falu egyik legrégebbi, még a 19. században felhúzott épületéről van szó, amely gazdájának eladósodása folytán került hitelszövetkezeti tulajdonba. Pár éve vásárolta meg az önkormányzat, szociális intézményt terveznek működtetni benne, miután a mögötte levő, Sörkertként közismert udvaron már korábban korszerű piacot hoztak létre.

Ugyanakkor a községközpont bejáratától mintegy 700 méteres szakaszon is most rakják le a járdalapokat, hogy ott is közművesíthessenek. Ha ezzel végeznek, elmondhatják, hogy a falut közel 3 kilométeren átszelő főút egyik oldalán sem kell sehol sárba járniuk az embereknek. Utána következne az iskolaudvar korszerűsítése tértkövezéssel, zöldövezetek kialakításával, bár erre előreláthatólag már csak tavasszal kerül sor.

Az ojtozi elemi iskolánál már hozzákezdtek a felújítási munkálatokhoz, amihez a megyei önkormányzat is hozzájárult 150 ezer lejjel. Ez az épület mellett a fásszínt, a kerítést és az illemhelyeket egyaránt érinti. És jut pénz saját erőből az egyházak támogatására is, ami nem kevés összeg, hiszen a négy felekezet összesen hét templomot és imaházat tart fenn, amiket önkormányzati segítséggel tudnak időnként rendbe hozni.

Természetesen pályázati pénzekből történő fejlesztések terén sincs hiány. Bereck közintézményei hamarosan átállnak az őrlemény-alapú fűtésre, teljesen függetlenítvén magukat a gáztól, ami jelentős költségcsökkentést eredményez, hiszen eddig csak a kulturális központ gázszámlája 2000 euróra rúgott havonta. Erre európai uniós alapokból nyertek több mint egymillió eurót (2%-os önrésszel), az őrlőgép, szállítóeszközök, rakodók stb. mellett két kazánt foglal magába: az egyikre a tanintézmények és a sportbázis csatlakozik, a másikra a kulturális központ, az egyik óvoda és a községháza.

Közben a községhez tartozó másik faluban, Kézdimartonoson a végéhez közelednek a csatornázási munkálatoknak, előreláthatólag egy hónapon belül mindenki rácsatakozhat a víz- és szennyvíz-hálózatra. Az itteni iskola felújítására a Nemzeti Befektetési Társaságtól sikerült közel 800 ezer eurót szerezniük, ebben a hónapban elkészülnek a tervek, következhet a közbeszerzési eljárás megindítása. És Bereck maradék részével egyetemben erre a falura is szeretnék kiterjeszteni a gázhálózatot – de ez már az Anghel Saligny-program keretében történik, amely több utca felújítását is magába foglalja.