Címertani kalandozásairól tartott előadást dr. Szekeres Attila

Erdélyi, székelyföldi jelképeket bemutató előadást szervezett csütörtökön az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Magyar Tudomány Napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, a frissen újranyílt Székely Nemzeti Múzeumban. Az egyesület elnöke, dr. Szekeres Attila kalauzolta el a közönséget azokba az európai országokba, ahová előadásai során magával vitte egész Székelyföldet, a nemzet címereit, szimbolisztikáját.

Dr. Szekeres Attila heraldikus, akit idén választottak a Nemzetközi Címertani Akadémia tagjává, az ünnep alkalmából ízelítőt nyújtott az Európa-szerte híres előadásaiból, valamint a székelység jelképeinek változásairól és azok nemzetközi fogadtatásáról is mesélt a résztvevőknek. Mindezzel a Magyar Tudomány Napja előtt tisztelgett, amelyet 1997 óta ünneplünk, története pedig 1825-ig vezet vissza: ekkor ajánlotta fel Széchenyi István gróf birtokainak egyéves jövedelmét az akkori Magyar Tudós Társaság alapítására, amelyből később létrejött a mai Magyar Tudományos Akadémia.

Az esemény házigazdája, Boér Hunor, aki már évtizedek óta vezeti a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárát, köszöntötte a megjelenteket. Tiszteletét fejezte ki a nemzetközi sikereknek örvendő heraldikus iránt, főképpen azért is, mert dr. Szekeres Attila  munkásságával nemcsak megőrzi a székely nemzet értékeit, hanem népszerűsíti is azokat, méghozzá egyre szélesebb körökben.

Egyik elismerés a másik után

Az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület nyolcéves születésnapját ünnepelte idén januárban. 2019-ben az egyesület a Geneológiai és Heraldikai Világszövetség, 2022-ben a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagja lett. Idén az elnököt a Nemzetközi Geneológiai Akadémia levelező tagjává, valamint a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke az este folyamán újra bejárta azokat az országokat, amelyekben világkongresszusokon, nemzetközi konferenciákon tartott címertani, zászlótudományi, genealógiai és pecséttani előadásokat – mindezt a múzeum termében, egy pulpitus mögül, vetítőgéppel szemléltette. Ezekre az utazásokra pedig pár tucat érdeklődő is elkísérte a heraldikust, aki nem csak Székelyföld címerének történetét, hanem a kalandozásait fűszerező anekdotákkal is szórakoztatta a közönséget.

Tív éve tartó kalandozások

Sikereit elsősorban az elmúlt tíz évben tartott európai előadásainak tudja be, hiszen 2013 óta nem csak magyar és román nyelven, hanem angolul is előad. Az első idegen nyelvű bemutatóját Kolozsváron tartotta tíz éve, akkor a székelydályai címerekről beszélt. „Aki még nem járt ott, nagyon ajánlom, hogy menjen el Székelydályára, látogassa meg a református templomot, mert gyönyörű mennyezete van. A címerek alapján 1508 és 1516 közé teszem a mennyezetfestést, ez szász mesterek munkája” – részletezte a témát a szakértő.

Ugyanebben az évben Kijevben járt, a 4. Nemzetközi Pecséttani Konferencián, itt a székely nemzet pecsétnyomóját ismertette meg a közönséggel, az azt díszítő, székelységet szimbolizáló napról és holdról  tartott bemutatót.

Előadásából kiderült, hogy 1659-ben a szászsebesi országgyűlésén iktatták törvénybe, hogy az erdélyi vármegyéknek legyen egy sas a jelképe, ez később meg is jelent Erdély címerében. A székelyeké ekkor lett a nap és a hold, a szászoké pedig a hét bástya. Akkor volt hiteles egy irat, ha mindhárom pecséttel hitelesítették, azokat.

2014-ben Lengyelországban II. Ulászló király Erdélyben található címereit mutatta be. Ezek közé tartoznak a csíkcsobotfalvi templom oltár lábazatán található címerek is. A Csíksomlyói Szent Péter és Pál templom három falu összefogásának eredményeképpen épült, amikor bejött a barokk stílus, és elbontották a régi gótikus és reneszánsz oltárokat.

Erdély címerének alakulása, új lobogó avatása

2016-ban dr. Szekeres Attila Genealógiai és Címertani Világkongresszuson vett részt, amely egy óriási mérföldkőnek számított. Ekkor mutatta be az egyesület zászlaját is.

2017-ben Zászlótudományi Világkongresszuson vett részt Londoban, itt a székely zászló utolsó négy évszázadi alakulásáról mesélt. 2018-ban Cieszynben arról értekezett, hogy Székelyföld területén hogy változtatták meg a közigazgatási címereket miután Erdélyt Romániához csatolták. 

 Az I. világháború után ugyanakkor Románia címere is kiegészítésre szorult, hiszen jelentősen nagyobb területre tett szert.

Újabbnál újabb témákkal nyűgözi le a közönséget

Ugyancsak 2018-ban a franciaországi Arras-ban, a Nemzetközi Genealógiai Akadémia 11. tudományos kollokviumán 2019-ben Varsóban adott elő. 2021-ben Madridban beszélt a társadalmi rétegek címerhasználatáról, pontosan a székelyek, szászok és erdélyi vármegyék címereiről.  Az elnök ugyanakkor egyetlen romániaiként, egyetlen magyarként vett részt a 2022. július 11–15. között Szlovénia fővárosában szervezett 29. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol előadást tartott Erdélyi történelmi zászlók címmel, továbbá bemutatta az egyesület által összeállított Erdélyi történelmi zászlósort, amely eredeti zászlók másolataiból, illetve a szakirodalomból ismert zászlók rekonstrukcióiból tevődik össze.

A heraldikus többször is hangoztatta, hogy a kongresszusokra való jelentkezések során mindig törekszik arra, hogy izgalmas témával rukkoljon elő, feszegesse a határokat. „Én mindig érdekes témákkal szoktam menni, de nem mindenhol fogadnak. Például a svédek, belgák, hollandok nem fogadtak ilyen témákkal, ezekre a helyekre könnyedebb előadásokkal kell készülni. Én viszont szeretem felborzolni a kedélyeket, azt gondolom, hogy ki kell mondani az igazságot” – foglalt állást a dr. Szekeres Attila.

Fotó: Farkas Orsolya