A mesterséges intelligencia forradalma átalakítja a munkavégzést

A jövő munkahelye az AI korában címmel tartott előadást W. Szabó Péter informatikus, mesterségesintelligencia-kutató péntek este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Komitátusz ifjúsági szervezet CS Talks nevű beszélgetéssorozatának részeként szervezett esemény résztvevői megismerkedhettek a mesterséges intelligencia működésével, munkaerőpiaci hatásaival és lehetséges veszélyeivel, ugyanakkor egy prompt engineer (promptmérnök) munkájába is betekintést nyerhettek.

Bevezetőjében a Tengr.ai marosvásárhelyi startup alapítója elmondta, a mesterséges intelligencia forradalma át fogja formálni a munkahelyeket, hasonlóan ahhoz, mint amikor a gőzgép megjelenése bizonyos területeken kiszorította a lóval történő szállítást. Hozzátette: az elmúlt egy év során a mesterséges intelligencia területén történt egy áttörés, aminek hatására ez a technológia mindenkinek a látókörébe került a különböző szöveg-, vagy képgenerátorok révén.

„Az elmúlt három évben azért történt egy ilyen látványos előrelépés a mesterséges intelligencia terén, mert fejlődött a hardver, sokkal olcsóbb és jobb videokártyák jelentek meg, nem az informatikusok lettek hirtelen okosabbak. A matematikai és informatikai alapok már legalább 2017-ben megvoltak. Nagy adathalmazokon, nagyon erős gépeken tudunk tanítani, de annak ellenére, hogy nagyon mediatizált és népszerű a ChatGPT, a fejlesztését végző OpenAI nevű cégnek ebben, mint tudományos áttörés nagyon kevés szerepe volt” – ismertette az előadó.

Hogyan tanul a gép?

Elhangzott, minden mesterséges intelligencia a gépi tanulásra épül, aminek lényege, hogy az emberhez hasonlóan a gép is a hibáiból tanul, működése során folyamatosan csökkenti a hibák számát. „Ha meg tudjuk fogalmazni, hogy mi a hiba, akkor bármilyen problémát meg tudunk oldani gépi tanulással” – fogalmazott az előadó, majd egy példával illusztrálta, hogy hogyan tanították meg a mesterséges intelligenciát erdélyi tájképeket festeni Nagy Imre festőművész stílusában.

W. Szabó Péter elmondta, a mesterséges intelligencia modellek betanítása rendkívül erőforrásigényes, szuperszámítógépek kellenek hozzá, viszont utána a program futtatása nagyon hatékony. „Az összes mesterséges intelligencia, ami a piacon van és neurális hálózaton alapszik, előre betanított modell, vagyis nem ott és akkor tanul, amikor beszélgetünk vele, hanem csak a következő verziója lesz majd okosabb” – osztott meg a hallgatósággal.

A gép betanítása ún. promptolással történik, amely során a promptmérnök kulcsszavakat ad meg a mesterséges intelligencia számára, amelyeket a gép több lépésben feldolgoz, majd kiad egy eredményt. Először egy idea-szerű képet generál, majd lépésről-lépésre egy picit közelebb kerül a valósághoz, míg végül elér a végeredményhez.

Elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia?

A kutató hangsúlyozta, a világ egyre inkább olyan irányba halad, hogy szinte minden munkahelyen szükség lesz promptmérnökre, különösen a ruhatervezés, a fotózás, a grafikus művészetek, vagy a reklámszakma területén, de egy szegedi vendéglő készített már hamburgert is a mesterséges intelligencia segítségével.

„A mesterséges intelligencia hat a valóságra is, nem csak a virtualitásban létezik. Itt az ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni, hogy mennyi mindent ki tudunk váltani mesterséges intelligencia által vezérelt gépekkel” – vélekedett, hozzátéve, hogy egyre több erdélyi és magyarországi cég indul el ilyen irányba.

Melyek a technológia veszélyei?

W. Szabó Péter a mesterséges intelligencia árnyoldalairól is beszélt, felhívva a figyelmet, hogy a technológia használatával bárkiről lehet ún. deepfake-videót készíteni, amin olyan dolgokat mond vagy tesz, ami nem történt meg a valóságban. „Jövőben lesz négy választás, és egészen biztos, hogy rengeteg nem valódi videó fog megjelenni a közösségi médiában, és ezeket egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valóságtól” – figyelmeztetett.

Hozzátette: ennek a jelenségnek a másik hátránya, hogy egy valóóban megtörtént dologról készült videóról is lehet majd azt állítani, hogy számítógép generálta, ha valaki le szeretné tagadni. „Ez egy komoly veszély, amivel a társadalomnak kell kezdenie valamit. Ehhez az első lépés, hogy meg kell érteni a problémát, és utána lehet megoldást keresni rá” – mondta.

Mit csinál a promptmérnök?

A továbbiakban W. Szabó Péter a promptmérnöki munkakört mutatta be, amely elmondása szerint olyan embert jelent, aki nagyon jól meg tud oldani problémákat a mesterséges intelligencia segítségével. „Erre a fajta tudásra nagyon nagy szükség lesz a jövőben, már a Budapesti Műszaki Egyetemen is tervezik egy alkalmazott mesterséges intelligencia nevű mesterképzés elindítását” – emelte ki.

Mint mondta, a promptmérnökök általában heti 32 órában dolgoznak, mivel magas hozzáadott értékű munkát végeznek, aminek nyomán viszonylag rövid időn belül minden embernek a munkaprogramja le fog csökken 32 órára – vélekedett. Munkaideje alatt a promptmérnök kísérletezik a rendszerrel, hibákat keres a válaszokban, optimalizálja a beírandó kulcsszavak mennyiségét, általánosítani próbálja a beírandó utasításokat, hogy több hasonló probléma megoldására alkalmasak legyenek, betartja a mestereséges intelligenciát szabályozó (jog)szabályokat, folyamatosan tanul és átadja tudását az új kollégáknak.

Egy jövendőbeli promptmérnöknek jó kommunikáció készséggel kell rendelkeznie, ismernie kell az angol, a magyar, illetve egy harmadik nyelvet, ugyanakkor rendelkeznie kell alapvető számítástechnikai készségekkel, esztétikai érzékkel és mesterségesintelligencia-használati tapasztalattal – mondta el W. Szabó Péter, majd az esemény zárásaként a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt.