Örökbefogadó családok napja – széttörték az árvaság láncait

Évek küzdelmei, szétfoszlott reményei után a teljessé vált család örömével és a jövőbe vetett bizalommal gyűltek össze szombaton az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermekek a sepsiszentgyörgyi református vártemplom gyülekezeti termében, ahová a Pro Adopt Egyesület és a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság hívta őket. Az Örökbefogadó Családok Napjának megszervezésével a kezdeményezők célja az ünnepekre közösségben való ráhangolódás valamint az örökbefogadás népszerűsítése volt.

Sok éve szervezik meg ezt az eseményt, mondta bevezetőjében Szász Katalin Melinda vezérigazgató, mindig igyekeznek kicsit alakítani, újítani rajta, hozzátenni valamit: volt már kül- és beltérben, azonban először került sor az örökbefogadó családok találkozójára a vártemplom gyülekezeti termében, ami igen illő helyszín.

A megtartó szeretet kötelékében

Valóban családias volt a találkozó, a zsíroskenyérrel, süteményekkel terített asztal mellett pedig oldottabban is szóba állhattak egymással a jelenlevők. „Az igazgatóságnak nemcsak célja, hanem feladata is az adopció népszerűsítése, a törvény is megszab erre egy külön napot, de a törvények túl szárazak, amikor az örökbefogadásról van szó”, nem érzik a súlyát annak, hogy „az örökbefogadás által egy új család születik meg”, mondta az igazgatónő.

Szász Katalin arra biztatta a résztvevőket, hogy e napon fogalmazzák meg maguknak, mit jelent nekik ez a lépés, ez a cselekedet. Minden bizonnyal szeretetből fakadt, mint ahogy Isten is szeretetből küldte fiát e világba, őt várjuk az adventi időszakban, őt ünnepeljük karácsonykor, túl a sütés-főzésen, karácsonyfadíszítésen, családi összejöveteleken, foglalta össze az ünnep lényegét Dénes Előd, a református vártemplom lelkésze, a szeretet himnuszából idézve. Végül Ferencz Gyöngyössy Gyöngyvér vezetésével kora délutánig különböző kreatív játékokkal, közös családi foglalkozásokkal segítették a közösségépítést.

Egyedülálló szülők is gyermeket vállalhatnak – procedúrák és ami mögöttük van

Kovászna megyéből idén 12 gyermeket adtak örökbe, többet más megyébe, a fordított irányú folyamat azonban igen ritka – mondta érdeklődésünkre Benkő Mónika szakfelügyelő. Már nem ritka, hogy egyedülálló nők is ilyenformán vállalnak gyermeket, de volt már példa arra is, hogy egyedülálló férfi fogadott örökbe. Több családba a saját gyermek mellé is vállalnak újabbat, de arra is van példa, hogy testvéreket fogadnak örökbe, akár egyszerre hármat is. Bár nyilván sokak vágya, hogy minél kisebb korban adoptáljanak gyermeket, kivételes módon az is megtörtént, hogy egy 14 éves leányt fogadott be egy család. Volt eset, hogy kezelhető betegséggel rendelkező gyermeket is felvállaltak a leendő szülők, a fogyatékkal élőkkel szemben azonban tartózkodóak.

Jelenleg 82 Kovászna megyi gyermek örökbeadható. A leendő szülők pszichológiai és szociális felmérés, valamint egy 90 órás képzés elvégzése után szerezhetik meg a tanúsítványt, mely szerint alkalmasak az örökbefogadásra. Megfogalmazhatják, milyen gyermeket szeretnének, majd adopcióval foglalkozó szakemberek is ajánlásokat tesznek erre vonatkozóan, ezután kerül sor arra, hogy akár több gyermekkel is megismertessék a leendő szülőket. Az ügyükkel foglalkozó szociális munkás a gyermek családba kerülése után pedig még két évig követi a szülő-gyermek viszony alakulását.

Romániában az örökbefogadás titkos, azaz a biológiai és a befogadó család nem tudhat egymásról személyes adatokat, legfeljebb az eredeti családban előforduló egészségi problémákról tudhatnak az örökbefogadók, ha vannak ilyen információi a gyermekjogvédelem munkatársainak, a hatóságoknak. De a gyermekről a nevelőszülők is naplót vezetnek, ha új családba kerül, ez a napló vele megy, így az élettörténetük ismert az örökbefogadók előtt is. Van eset rá, hogy ők is folytatják ezt a naplót, egy kisgyermek pedig maga akarta ezt írni, miután az iskolában megtanulta a betűvetést.

Az örökbefogadott csak nagykorúsága elérése után tudhatja meg, kik a szülei, akár találkozhat is velük, ha azt kölcsönösen akarják, de ezt mindenképp egy tanácsadásnak kell megelőznie, hiszen traumaként is érhetik olyan tények, amelyekre nincsenek felkészülve – tájékoztatott az örökbefogadással kapcsolatos fontos részletekről Szokol Margit szociális munkás.

Egyébként az örökbefogadó családok bármikor, az utánkövetés lejárta után is tanácsért fordulhatnak a gyermekjogvédelmi igazgatóság munkatársaihoz, erre a célra pedig újabban egy külön időpontot is kijelöltek: a hétfői nap programjának végén két órában állnak az örökbefogadó szülők rendelkezésére. Különösebb problémák ritkán adódnak, de a gyermek iskolába kerülése, illetve a kamaszkor hozhat ilyen helyzeteket, vagy saját történetükkel kapcsolatban olyan nehézségeket a gyermekeknek, amelyeket a kezelésére a szülők nem érzik elég felkészültnek magukat.

Kétszer „született” gyermekek

Érdeklődésünkre több szülő is őszintén megosztotta saját történetét, elmondták, milyen utat jártak be az örökbefogadásig. A tömören közölt tények mögött azonban felsejlik sok vágy, sok csalódás, sok küzdelem, míg a jelenben tetten érhető a megkönnyebbülés és a bizalom, nyugalom.

László elmondta, feleségével tízévi házasság és öt magzat elvesztése után barátkoztak meg az örökbefogadás gondolatával. Az első gyermek, akit annak idején megmutattak nekik, most ott állt az apa mellett, láthatóan nyugodtan, biztonságban érezve magát. Annak idején még nem volt egészen egy éves. „Ha vér szerinti gyermekünk lenne, akkor sem szerethetnénk jobban”, hangzott el László szájából. Azt is megtudjuk, természetszeretetre, sportolásra, a való életre neveli a most 15 éves kamaszt, sok közös programjuk van. A családban kétszer ünnepelik a gyermek születésnapját, egyszer az anyakönyvben jegyzettet, másodikként pedig azt a napot, amikor a szülők megkapták őt, vagyis számukra is megszületett.

Károly és Ildikó sok évig halogatta az örökbefogadást, több vetélés után is reménykedtek, hogy hátha mégis lehet gyermekük. 1998-ban házasodtak össze, 2016-ban egy ismerős biztatására döntötték el, hogy megkezdik az örökbefogadási procedúrát. Szombaton egy majdnem tízéves leánykával érkeztek a találkozóra: három és fél éves volt, amikor megismerték és azonnal igent mondtak rá. A kislánynak így két születésnapja van.

Andrea története hasonlít is, nem is az eddigiekhez. Ő is sokáig próbálkozott mesterséges megtermékenyítéssel, Magyarországra járt kezelésekre, de a sokadik próbálkozás után letették a kérést az örökbefogadásra. 2013-ban még igen szigorúak voltak a törvények, sokat kellett várni a gyermekre: nekik két évet, akkor egy tíz hónapos kislányt vittek haza. Közben pedig a hatodik beültetési kísérlet sikeres volt, megszületett a vér szerinti gyermek is, így a két kislány között csupán hét hónap korkülönbség van. Most kezdi a lányokat foglalkoztatni ez a helyzet, hiszen egy osztályba járnak, az osztálytársaknak furcsa, hogy nem ikrek, mégis egykorúak: a szülők igyekeznek felkészíteni őket az esetleges megjegyzésekre és bíznak abban, hogy ők maguk kezelni tudják majd azokat a problémákat, amik felvetődnek majd, és amelyektől egyébként a szokványos családok sem mentesek.