Orbán Balázs Huszárvágás című könyvét mutatták be Sepsiszentgyörgyön

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Erdélyben is bemutatta legújabb könyvét Orbán Balázs jogász, politológus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. Január 13-án Sepsiszentgyörgyön is tartalmas beszélgetés hangzott el a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című kötetből kiindulva.

Hirdetés

Adottak a feltételek hozzá, hogy Magyarország végérvényesen csatlakozzon a fejlett országok sorához – ennek stratégiáját és fő lépéseit fejti ki Orbán Balázs Huszárvágás című kötete, amelyben a magyarok határozott helytállásának szükségességét hangsúlyozza a mai változó világrendben. A könyvről számos szakember és közszereplő írt elismerő véleményt, például Chantal Delsol filozófus, a Marne-la-Vallée Egyetem professzora, Sebastian Kurz, az Osztrák Köztársaság korábbi szövetségi kancellárja és Patrick J. Deneen politikai filozófus, a Notre Dame Egyetem professzora.

A könyvbemutatókon a szerzővel Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója és helyi meghívottak beszélgettek, Sepsiszentgyörgyön Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője. Itt Antal Árpád polgármester köszöntötte a résztvevőket. A teltházas eseményen élénk beszélgetések alakultak ki a közönség bevonásával.

A Nyugat hanyatlóban van, a blokkosodás pedig nem megfelelő megoldás ennek kezelésére – véli a szerző, aki a konnektivitás mellett érvel a kötetben. „Minél több kapcsolattal rendelkezik egy ország, és ezek minél jobb minőségűek, annál több előnyre tesz szert. Ez egy nyitást, nyitottságot igénylő mozdulatsor, aktív cselekvést feltételező lépés” – fejtette ki Orbán Balázs. Hozzátette: a konnektivitás stratégiája szerint identitásunkat megőrizve, önazonosságunkat felvállalva kell másokhoz kapcsolódnunk, anélkül, hogy feladnánk értékeinket.

„Azoknak a kisebb nemzeteknek, amelyek a saját kezükbe akarják venni a sorsukat, nem marad más választásuk, mint kreatív merészséggel elébe menni a dolgoknak” – olvasható a könyvben. A szerző úgy véli, Magyarország a Kelet és Nyugat közötti zárókő szerepét töltheti be – ez a díszes összekötő elem, a teljes boltívet stabilizáló kődarab látszik a Huszárvágás borítóján is, amelyet Futaki Attila képregényrajzoló, grafikus készített. A cím maga egy váratlan, bátor, túlerővel szemben alkalmazott politikai mozdulatsorra utal – erre van szüksége Magyarországnak a mai geopolitikai viszonyok között.

Ha az ország kulcsállammá szeretne válni, ahhoz a szomszédokkal való intenzív összekapcsolódásra és együttműködésre van szükség. A tétlenséggel az országok a nagyhatalmak mesterkedéseinek rendelik alá magukat. A konnektivitás stratégiájában a regionális együttműködések kulcsfontosságúak, az egész térség felemelkedésén kell dolgozni. Ez nemcsak a magyar nyelvet beszélőket érinti, hanem a teljes térséget, nemzetiségtől függetlenül, és kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségeket teremthet. Magyarország éppen a konnektivitás stratégiája alapján támogatja Románia schengeni csatlakozását, hiszen ez a lépés a térség javára válna.

Magyaroroszágnak saját receptre van szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen, az idegen eszmék is csak magyar módra formálva tudnak megmaradni. Őszintén szembe kell néznie az erősségeivel és gyengeségeivel. A gyengeségek közé tartozik, hogy nincsenek nyersanyagok, energiahordozók, amelyekkel ki tud tűnni az ország, nincs nagy népessége, sem jelentős katonai ereje. Erőssége viszont a jó földrajzi helyzete, hogy kereskedelmi útvonalak, geopolitikai törésvonalak mentén fekszik, nyitott, exportorientált gazdasága és erős szellemi tőkéje van. Fontos szempont, hogy egyetlen ország sem tud megmaradni a fejlődés útján, ha nem fektet bele a felsőoktatásba, tehetséggondozásba. Ilyen humán tőkét erősítő befektetés az MCC is – tette hozzá a szerző.