Távoli nyelvrokonaink kézzelfogható közelségben

Rendhagyó, néprajzi témájú kiállítást nyit meg a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató pénteken. Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő, a tárlat megálmodói Udmurtföldet hozzák el Székelyföldre, abban a reményben, hogy ezáltal értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között.

Az Udmurtföldön született Petrova Anasztázia és a sepsiszentgyörgyi Demeter Miklós pécsi egyetemi éveik alatt, a 90-es évek végén ismerkedtek meg, majd házasodtak össze, és – két ott született lányukkal, Katával és Gyöngyivel egyetemben – 2011-ben költöztek a háromszéki Bikfalvára. Ám előbb négy évet Anasztázia szülővárosában, Izsevszkben is lehúzott a család, ahol Miklós magyar nyelvet és irodalmat tanított ottani diákoknak, miközben a helyi népzenét és -táncot is tanulmányozták, gyűjtötték.

Azóta „életfeladatunkká vált az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése, különös tekintettel a hagyományos udmurt hegedűjátékra. Ezt tesszük ezen kiállítás alkalmával is: fogadják szeretettel a képkockákba sűrített emlékeket, élményeket, lépjenek be egy udmurt szobába, vegyenek részt egy időutazásban, ami egyszerre a távoli múlt és saját régi vallásukat ma is megélő udmurt emberek valósága” – fogalmaznak.

Éltes Barna szobrászművész, kurátor lapunknak elmondta, a kiállítás az udmurt vidék és az ember kapcsolatát mutatja be. Megismerhetjük a jellegzetes udmurt szobabelsőt, továbbá a hitvilágukat, amelyben ősvallásuk elemei keverednek a kereszténységgel. Hitük megélésbe is bepillantást nyerhetünk, ugyanis láthatjuk majd, hogyan áldoznak isteneiknek a „szent ligetekben”. Egy Udmurtiáról szóló kisfilmet is levetítenek, továbbá a látogatók megismerkedhetnek az udmurt népi építészettel, a hagyományos mesterségekkel és a népzenéjükkel is, hiszen a megnyitón a család együtt énekel majd.

„A magyarok ősi hitvilágával szoros rokonságban van és napjainkig megőrzött az udmurtoknál a lovak iránti különleges szeretet és szinte vallásos tisztelet. Az udmurt menyasszonyok díszöltözetén számos, lovakkal kapcsolatos ábrázolást és szimbólumot találunk. A menyasszony övébe tűzött hagyományos fésűn…, de a fémből készült ékszereken és a fából faragott szerszámokon is mindenütt feltűnik a lovak szeretettel formált figurája. A lótalizmán hitük szerint megóv a gonosz erőktől, és hat az alvilág cselvetései és kártevései ellen is. Ha két lófej szimmetrikusan kétfelé tekintve össze van kapcsolva, ez a nap áldásait, a jóságot és a boldogságot szimbolizálja.”

Dr. Simon József – Oleg Benevolensky Izsevszk: Például az udmurtok (Kapu, 1995/3.)

A fél magyarországnyi összterületű Udmurtföld az Ural-hegységtől nyugatra, a Káma és a Vjatka folyók között terül el, ma az Orosz Föderáció egyik, 1920-ban létrejött tagköztársasága. A lakosság száma mintegy másfél millióra tehető, ennek egyharmadát képezik a környező népek által votjákoknak nevezett udmurtok, de még több mint kétszázezernyien a köztársaság határain kívül is élnek. Az általuk lakott terület a 19. század elején alakult ki, miután korábbi lakóhelyük jelentős részéről kiszorultak.

Az öt nyelvjárásra tagolódó udmurt nyelv a finnugor nyelvek permi ágához tartozik, és így a tudomány hivatalos álláspontja szerint a magyarral is rokon, bár magát az udmurt szó jelentését sem sikerült minden kétséget kizáróan megfejteniük a nyelvészeknek. Ezzel együtt azon is érdemes eltöprengeni, hogy miközben legrégebbi nyelvemlékeik csak a 18. századból maradtak fenn, és az első udmurt nyelvtan 1775-ben jelent meg Kazanyban, a tihanyi apátság alapítólevelében már 1055 óta ott szerepel a – mai olvasatban – „Fehérvárra menő hadi útra”, Dévai Bíró Mátyás Orthographia Ungaricája pedig már 1538-ban vagy jóval előtte napvilágot látott.

No, de egy korábbi interjújában maga Anasztázia is megerősítette, hogy „a két nyelv nyelvtani szerkezete nagyon hasonlít egymáshoz, és szókincs szempontjából is egybecsengenek szavak és kifejezések”. Igaz, a „szembetűnő rokonságot” ő annak is tulajdonítja, hogy „mind az udmurtra, mind a magyarra hatottak a török nyelvek.”

Fotó: Tuchiluș Alex