A polgármesterek menedzseri képességén múlhat a vidéki kóbor ebek sorsa

A már meglévő menhelyekkel szinte lehetetlen szerződést kötni, új menedéket pedig aligha tudnának létesíteni a helyi költségvetésből – vallják a Kovászna megyei községek polgármesterei. Háromszék vidéki településein ezért társulás révén próbálnak megoldást keresni a régóta fennálló problémára: az Olt-menti falvak gazdátlan állatainak Oltszemen, a kézdi- és orbaiszéki kóborkutyáknak Gelencén fognak ideiglenes otthont biztosítani.

A jelenleg érvényben levő 2001-ből származó 155-ös kormányrendelet alapján a helyi önkormányzatokat kötelességük saját kutyamenhelyet létrehozni, ahol megfelelő személyzet biztosítja az ebek ellátását; a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy olyan szolgáltatóval kössenek szerződést az önkormányzatok, amely vállalja az állatok befogását és gondozását. Az anyagi hátteret az önkormányzatoknak kell előteremteniük. A vidéki önkormányzatok vezetői szerint a törvényhozás meggondolatlanul ruházta át a felelősséget az egyre alacsonyabb költségvetéssel rendelkező községekre anélkül, hogy pénzalapot vagy megfelelő mozgásteret biztosítana a kivitelezésre. A helyzet kapcsán Háromszék és Erdővidék községvezetőit kérdeztük.

Összefognak az Olt-menti települések

Nemcsak kóbor kutyákat, hanem bármilyen gazdátlan állatot befogad az a menhely, amelyet a Sepsibodokhoz tartozó Oltszemen hoznak létre a Sepsiszentgyörgy metropoliszövezetéhez tartozó Olt-menti községek. Fodor István polgármester kérdésünkre elmondta, hogy a területet már előkészítették, az egykor még vágóhídként működő épületet pedig a szabványoknak megfelelően fogják átalakítani: a lovaknak, teheneknek úgynevezett „boxokat”, a kutyáknak ketreceket hoznak létre, ezenkívül kialakítják az állatorvosi rendelőt és irodát is. Az épület vételára 23 ezer euró.

„Az önkormányzatokat súlyosan büntetik a kóbor kutyák miatt. Viszont egy menhelyet megépíteni és fenntartani képtelenség abban a helyzetben, ha közben nem engednek személyzetet alkalmazni, és a kiadást is korlátozzák” – mutatott rá a törvények visszásságaira a községvezető. Meggyőződése, hogy a felelősség elsősorban azokat az állattartókat terheli, akik máig sem tartják be az alapvető szabályokat, és továbbra is szabadon hagyják kóborolni jószágaikat az utcán.

Sokszor visszautasítják a kérésüket

A gazdátlan ebek kapcsán Maksa polgármesterét is felkerestük, ugyanis évek óta hallani a közbeszédben a Sepsibesenyőn összetömörülő kóbor falkáról. Badi Gyula szerint egyre több és több kutyát találni a tó környékén, egyrészt a féktelen szaporodás, másrészt pedig a gazdák miatt, akik előszeretettel hagyják ott megunt kedvenceiket. Előbb a kézdivásárhelyi menhellyel próbálták rendezni a helyzetet, majd a szépmezőivel, de mindenhol visszautasították a kérésüket, mondván, hogy túlzsúfoltak a ketrecek és csak a saját körzeteiken belül fogadnak be ebeket. „Végül egy szucsávai céghez fordultunk, de rettentő magasak voltak a költségek. Egyetlen kutya egyhavi ellátása 890 lejbe került volna. Ha harminc kutyáról kéne így gondoskodnunk, akkor pillanatok alatt elfogyna a hivatal pénze” – vázolta a helyzetet az elöljáró.

A szintén társuló Sepsikőröspatak vezetője, Kisgyörgy Sándor osztozik a maksai kollégája véleményével, pedig a községben nem találni túl sok otthontalan négylábút. „Az, hogy állatorvossal, szakképzett munkaerővel rendelkező menhelyt hozzon létre egy falu, képtelenség. Maholnap a közvilágítást sem tudjuk fizetni, nemhogy fenntartsunk egy szakapparátust. Ez aberráció” – magyarázta.

Gelencén is lesz menhely

A kézdi- és orbaiszéki településeken kóborló kutyákat a jövőben Gelencén fogják elhelyezni egy újonnan épülő menhelyen, amely területét már elő is készítette az önkormányzat. A menedék azonban több település, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezetéhez tartozó községek összefogásának eredményeképpen jön létre. Ilyés Botond gelencei polgármester szerint szükség is van rá, ugyanis a környékbeli falvak nem tudnak együttműködést létrehozni a kézdivásárhelyi menhellyel, illetve nagyon nehéz találni olyan céget is, amellyel közreműködési szerződést lehetne kötni. „A jelenlegi jogállás Romániában nem segíti az önkormányzatokat a megoldásban, egyszerűen csak büntet” – jelentette ki a vezető.

Ilyés Botond állítja, hogy a gelencei menhely bőven elég lesz a környékbeli falvak gazdátlan kutyái számára, mert tapasztalata szerint faluhelyen is egyre jellemzőbbé válik a felelős állattartás. A többi állatnak viszont mindenképpen ideiglenes otthon szeretnének biztosítani, ezzel megfelelve a törvény által előírtaknak és az erkölcsi kötelességnek is. Az előzetes tervek szerint a szükséges tanácsi határozatok elfogadása után a bekerített területen állatorvosi kabinetnek, műtőnek és irodának megfelelő helyiséget is kialakítanak, valamint felszerelnek harminc ketrecet, amelyek egyenként három kutyának fognak ideiglenes szállást biztosítani.

Az övezethez összesen húsz Kézdivásárhely és Kovászna környéki település tartozik, Gábor Balázs, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezet ügyvezető igazgató szerint azonban nem mindegyikük vesz részt ebben a társulásban. „Csak azok érintettek, akiknél szükségeltetik a menhely, vagy nem kötött szerződést más céggel” – magyarázta. A részt venni kívánó községek száma a tárgyalások során állandóan változott, ezért az elnök szerint végleges listáról csak a tanácsi határozat elfogadása után számolhat majd be. A kóbor kutyák ügyében Kézdialmás vezetőjét is megkerestük, azonban Reketes István szűkszavú válaszában nem jelezte, hogy része volna a társulásnak, ugyanakkor a kézdivásárhelyi menhellyel való együttműködésen kívül nem igazán tudott felvázolni más jövőbeli tervet.

Erdővidéken még homályban tapogatóznak

Balázsi Dénes, Bardoc község polgármestere elsősorban a helyszín és az alkalmazottak biztosításában látja a legnagyobb nehézséget. Abban reménykedik, hogy a többi erdővidéki településsel közösen sikerül létrehozni majd egy menhelyet, ahol szakszerűen gondjukat viselhetnék a kutyáknak.

Ezzel kapcsolatban a nagyajtai elöljáró szerint már gyakorlati lépések is történtek. „Már a feladatfüzet is ki van dolgozva, a helyi tanács jóvá is hagyta, így most a közbeszerzési fázis következik” – részletezte Bihari Edőmér, aki tisztában van azzal, hogy csak ezután következik a java, mert nem lesz könnyű szervezetet vagy céget találni, aki elvállalná a feladatot. Imets Lajos, Vargyas polgármestere óvatosan nyilatkozott a témában, mondván, hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudnak felmutatni. Az erdővidéki falvak vezetői viszont egyetértenek abban, hogy alig-alig találni kóbor állatot az utcáikon, és az évek során nem volt példa arra, hogy legalább egyet be kellett volna fogni, vagy elszállítani a településről, mert veszélyt jelentett volna az emberre.

Eközben Baróton továbbra is működik a 13 férőhelyes kutyamenhely, de mivel állandóan tele van, a városvezető szerint nem tudnak újabbakat befogadni. Ugyanez a helyzet Kézdivásárhelyen és Kovásznán is, továbbá a szépmezői menhelyen, amely jelenleg is maximális kapacitáson működik, mind a 145 helyük foglalt.