Újragondolták az ünnepet a sepsiszentgyörgyi fiatalok

Hangosan énekelve, saját készítésű zászlókkal vonult utcára legalább százötven sepsiszentgyörgyi középiskolás, hogy az 1848-49-es forradalomról a maguk fiatalos módján emlékezzenek meg a város központjában. A tömeg végül a főtéri kőszínpadnál állapodott meg, ahol a szavalók a történelmet jelenképpé formálva fogalmazták meg a szabadságharc üzenetét.

Harmadik alkalommal került megszervezésre Petőfi Sándor nevét viselő, PS címen hangoztatott középiskolás megmozdulás, amelyet idén a Plugor Sándor Művészeti Líceum diáktanácsa szervezett meg március 14-én. A délutáni felvonuláshoz további öt iskola tanulói csatlakoztak, így nagyjából 150 fős tömeg vonult végig a város központján csütörtökön délután.

Az esemény kapcsán Sándor Boglárka, a Művészeti Diáktanács elnöke elmondta, hogy saját erőből szervezték meg és állították össze a forgatókönyvet, remélve, hogy minél többen becsatlakoznak. „A cél az, hogy új, fiatalos köntösbe csomagoljuk az ünnepet, buzdítsuk rá a társainkat, hogy részt vegyenek rajta. Azért vagyunk itt, hogy átszellemüljünk, és megértsük: tennünk kell a jövőnkért” – magyarázta a diáktanács elnöke, aki szerint a kedvezőtlen időjárás miatt el kellett halasztani az előre tervezett programok egy részét, de a részvétel így is meglepően jó volt.

Az ünnep pedig valóban kortársra sikeredett, a fiatal szónokok saját generációjuk nyelvén közvetítették a forradalom tanulságainak korunkbeli változatát: beletörődés helyett bátornak és elszántnak kell lenni, és kockázatot kell vállalni, ha bármiféle esélye is van annak, hogy a végén győztesként kerülünk ki belőle.

Az eső ellenére egy kirakó és egy kézzel festett tábla is elkészült, amelyeken a különböző iskolák tanuló közösen dolgoztak. A fiatalok saját beszédekkel, versekkel készültek, ugyanakkor az esemény nevét adó Petőfitől is idéztek, aki maga is ifjúkorában vált forradalmárrá. Bár az első alkalommal, 2022-ben jóval több diákot sikerült megszólítani az önkormányzat kezdeményezésére, a középiskolások idén sem adták fel a lassan hagyománnyá fejlődő ünneplést, amely során sajátosan fogalmazták meg, mit is jelent számukra a szabadság és az önkifejezés.

Fotó: Tuchiluș Alex